Országgyűlési Napló - 2016. évi tavaszi ülésszak
2016. június 7. kedd (160. szám) - Az ülésnap megnyitása - Napirend előtti felszólalók: - ELNÖK: - DR. RÉTVÁRI BENCE, az Emberi Erőforrások Minisztériumának államtitkára:
4213 Köszönöm szépen a szót, elnök úr. Tisztelt Képviselő Úr! Tisztelt Ház! Ha majd egyszer személyesen is meglátogatja a Szent János Kórházat, akkor a bejáratnál Nepomuki S zent János szobrával fog találkozni. De ezt csak mellékesen jegyeztem meg. Ami a kórházak elmúlt időszakbeli fejlesztését illeti: ön is utalt rá, hogy a kormányzat 500 milliárd forinttal igyekezett évtizedes lemaradásokat behozni az egészségügy területén. Ahol ebből az 500 milliárdból több mint 100 milliárdért, egész pontosan 104 milliárdért berendezéseket cseréltek le, azok között volt olyan hely, ahol 3040 éves egészségügyi műszereket kellett lecserélni, amelyek nyilván már évtizedek óta nem nyújtották a kor színvonalának megfelelő ellátást. Ez a 104 milliárd forint, valamint az a 322 milliárd forint, amit a kórházak infrastruktúrájára fordítottunk, elsősorban vidékre érkezett. Így tehát vidéken az úgynevezett szuperkórházi követelményeknek megfelelő, a s okszakmás, komplex ellátást nyújtó, megerősített sürgősséggel rendelkező, a nap 24 órájában, az év 365 napján, szökőévekben 366 napján rendelkezésre álló és a betegeket kiszolgáló kórház több helyen is felépült. (9.30) Vidéken több kórházat is hívhatunk má r szuperkórháznak, ugyanakkor Budapest így relatíve hátrányba került. Ön persze rombolásnak hívta ezt, amikor 500 milliárd forintot költenek arra, hogy az egészségügy helyzetén javítsanak, amire generációk óta nem volt példa Magyarországon, hogy ilyen nagy ságrendű fejlesztés áramlott volna az egészségügybe hazai és uniós forrásokból egyaránt. Ha ön ezt rombolásnak nevezi, akkor nem tudom, mi az, amit a jobbikosok építkezésnek hívnak. Úgy gondolom, hogy generációs szinten a legnagyobb mértékű egészségügyi fe jlesztés valósult meg az elmúlt hat évben, főleg vidéken. Ehhez az eredményhez képest kell tehát Budapesten is hasonló fejlesztéseket létrehoznunk. A kormány azt tűzte ki céljául, hogy egy évvel növeli mindenki számára az egészségben eltölthető évek számát . Ennek fontos része van a népegészségügyi programokban, fontos része van a megelőzésben, fontos része van az alapellátás megerősítésében. De ugyanilyen fontos a kórházak állapotának javítása. Ezért, ha ezt már vidéken sikerült megtennünk, akkor fontos, ho gy itt, Budapest is létrejön, ahogy már említettem, ez a komplex, sokszakmás, sürgősségi ellátásra is alkalmas centrum, ami egy telephelyen az év minden napján szolgálja a betegeket. Azt hiszem, a budapesti sürgősségi ellátás április elejei átszervezése má r bizonyította azt, hogy a kormányzat szervezési képességei a budapesti egészségügy átalakítása területén jók, hiszen azóta javult az ellátás minősége. De ha a betegbiztonsági szempontokat fontosnak tartjuk, akkor igenis, erre a budapesti kórházfejlesztésr e szükség van. Nem mondhatja senki, hogy elhamarkodottan vagy kapkodva születnének meg ezzel kapcsolatban a döntések, hiszen a tavalyi évben már a költségvetésben biztosítottunk idénre 1 milliárd forintot az előkészítésre. Azért kellett ezt viszonylag hoss zabb időre szabni és nagyobb költségvetésre is, hiszen rengeteg alternatíva, rengeteg lehetőség van. Budapesten a lakossági igények, az agglomerációban lakók igényeinek figyelembevételén kívül nagyon fontosak Budapest közlekedési szempontjai is. Hiszen egy részről szükség van arra, hogy a mentők minél gyorsabban eljussanak akár Budapestről, akár a közvetlen környezetből ezekbe a kórházakba. Ez nyilván minél kijjebbi helyszínek mellett szól. Ugyanakkor az is fontos, hogy kiki a kontrollra, az utólagos vizsgál atokra minél könnyebben oda tudjon jutni. Fontos, hogy ne csak autóval, ahogy ön mondta, képviselő úr, hanem bizonyára sokan vannak itt Budapesten, akik tömegközlekedéssel, busszal, trolival, villamossal, metróval szeretnének vagy tudnak eljutni a kórházba . Ez viszont a minél bentebbi helyszínválasztás mellett szól. Az is fontos, ahogy mondtam, hogy minden ellátást egy helyen kell biztosítani. A sok telephelyen létrehozandó szuperkórház szerintünk nem igazán jó megoldás. Egy helyen kell hogy minden összpont osuljon, hiszen így tudják a betegbiztonsági szempontokat a legjobban érvényesíteni. Tehát olyan helyszínre, helyszínekre van szükség, ahol ezt a sok szakmát egy helyen, a mentők által is könnyen, több irányból megközelíthetően és utólag a betegek számára is a