Országgyűlési Napló - 2016. évi tavaszi ülésszak
2016. június 7. kedd (160. szám) - Az ülésnap megnyitása - Napirend előtti felszólalók: - ELNÖK: - IKOTITY ISTVÁN (LMP):
4209 erőszakosságot mutató bűncselekmények elkövetőivel szemben. Ez lesz a Terrorelhárítási Információs és Bűnügyi Elemző Központ. Arra kérem a tisztelt Országgyűlést, hogy támogassák ezt a T/10307. számú törvényjavaslatot, de arra kérem a tisztelt Országgyűlést, hogy támogassa az alaptörvénymódosítást is, hiszen ez is a magyar emberek biztonságát szolgálja, a honvédség jogállásával kapcsolatos szabályok is ezt a célt szolgálják. Akinek fontos Magyarország biztonsága, a magyar emberek biztonsága, az Unió biztonsága, kérem, hogy támo gassa a javaslatainkat. Köszönöm szépen megtisztelő figyelmüket. (Dr. Rétvári Bence tapsol.) ELNÖK : Köszönöm szépen, államtitkár úr. Az LMP képviselőcsoportjából napirend előtti felszólalásra jelentkezett Ikotity István képviselő úr, az Országgyűlés jegyzője: „Pedagógusnap alkalmából” címmel. Megadom a szót, parancsoljon, képviselő úr! IKOTITY ISTVÁN ( LMP ): Köszönöm, elnök úr. Tisztelt Ház! Vasárnap ünnepeltük a pedagógusnapot, pontosabban ünnepeltük volna. Normális esetben ugyanis a pedagógusnap való ban az ünneplésről szól, a pedagógusok elismeréséről, munkájuk megbecsüléséről. Csakhogy mostanában szó sincs normális körülményekről. Az LMP a köznevelési törvény 2011es elfogadása óta mondja, hogy az államosított iskolarendszer egy rossz modell. 2011 ót a mondjuk, hogy nem szabad agyonterhelni a pedagógusokat, bekorlátozni a mozgásterüket. Nem szabad felülről diktálni minden téren, nem lehet gúzsba kötni az oktatás szereplőit. Az államosítást komoly forráselvonás is kísérte. Az oktatás forrásai már 2003 ó ta apadnak, a GDParányos finanszírozás a harmadával csökkent a FideszKDNP kormányzásának idejére. Csak 2010 óta, hat év alatt évente 200 milliárd forintot vonnak ki az iskolarendszer működtetéséből, éves szinten hiányzik ennyi. Majd most, amikor gyakorla tilag csődbe jutott a KLIK, akarnak visszaadni valamennyit az elvett finanszírozásból. De hiába, mert a totális államosítás, amit éppen most tesznek, hogy még a településektől, akik választották ezt, azoktól is elveszik a működtetés jogát, mindez olyan plu szköltségekkel járhat, amelynek fedezetét még a mostani módosítóval, az önkormányzatok megsarcolásával sem teremtik meg. Az államosítás és a folyamatos megszorítások minden korábbinál rosszabbul érintették a pedagógusokat is. A munkakörülmények romlása mel lett hadd hozzunk néhány negatív példát. A pedagógusok munkaterhei a béremelés mértékénél nagyobb mértékkel nőttek, nemhogy év végére, már év közepén is elképesztő fáradtság látszott az iskolákban, de az oktatási rendszer butaságai miatt nemcsak a pedagógu sok, hanem az iskolában dolgozó összes munkatárs is, még a diákok is nagyon el vannak fáradva. Előírták a teljesen felesleges kötelező iskolában tartózkodást a csak papíron létező hivatalos munkaidő 80 százalékában. Ez tovább növeli a terheket, és rontja a munkakörülményeket. A pedagógusoknak nincs beleszólásuk az iskolavezetők, igazgatók kinevezésébe. Számos esetben felülről erőltetnek intézményvezetőket a tantestületekre, ami számos konfliktus forrása. Az igazgatóktól ráadásul elvették a munkáltatói jogok at is. Jóformán elvették a beleszólásukat a tantervek, tankönyvek és tanítási módszerek megválasztásába. Nem bíznak bennük, ebből az látszik, nem tekintik őket szabad és autonóm tanerőnek. A kormány gyakran hivatkozik a pedagógusbéremelésre, de mi mindig e mlékeztetjük rá őket: a pedagógusoknak tett ígéreteket megszegve, csak több részletben adták oda az emelést, ráadásul a választások után azonnal megszüntették a béremelés automatizmusát, elválasztották a pedagógusbérek emelését a minimálbér emelésétől. Min demellett is, ami az egyik legsúlyosabb, hogy a tanári pálya, korábbi voltával ellentétben, kiszámíthatatlanná vált, a tanári szobákban félelem és bizonytalanság uralkodik. Ismét az ötveneshatvanas évek szocializmusát idézi, hogy gyakran
