Országgyűlési Napló - 2016. évi tavaszi ülésszak
2016. június 6. hétfő (159. szám) - Az egyes adótörvények és más kapcsolódó törvények, valamint a Nemzeti Adó- és Vámhivatalról szóló 2010. évi CXXII. törvény módosításáról szóló törvényjavaslathoz benyújtott bizottsági jelentések és az összegző módosító javaslat vitája - DR. MENGYI ROLAND, a Törvényalkotási bizottság előadója: - ELNÖK: - BURÁNY SÁNDOR (MSZP):
4128 DR. MENGYI ROLAND, a Törvényalkotási bizottság előadója : Köszönöm szépen. Tisztelt Országgyűlés! A Törvényalkotási bizottság 2016. június 2ai és 3ai ülésén is tárgyalta az egyes adótörvények és más kapcsolódó törvénye k, valamint a Nemzeti Adó- és Vámhivatalról szóló 2010. évi CXXII. törvény módosításáról szóló T/10537. számú törvényjavaslatot. A bizottság a Házszabály 46. §a alapján 24 igen szavazattal, 2 nem ellenében és 2 tartózkodás mellett összegző módosító javasl atot és összegző jelentést nyújtott be. Az összegző módosító javaslat tartalmazza a Gazdasági bizottság, valamint a Törvényalkotási bizottság módosító indítványait. Képviselőtársaim figyelmét leginkább a cafetériarendszer átalakítása keltette fel. Mindkét napon ezzel a témával összefüggésben vetettek fel kérdéseket, amelynek kapcsán szeretném újra leszögezni, hogy - ez ott is elhangzott - az Európai Unió döntése következtében kényszerült a kormányzat arra, hogy a személyi jövedelemadónak a béren kívüli jut tatásokra vonatkozó rendelkezéseit átírja, egészen pontosan az Erzsébetprogram, az Erzsébetkártya vonatkozásában, illetve a SZÉPkártya vonatkozásában születtek európai bírósági döntések. A döntésre tekintettel Magyarországnak kötelessége új szabályozást alkotni a cafetériarendszerben. A benyújtott törvényjavaslat a következőket tartalmazza e kérdéskörben. Két formában adható cafetériajuttatás, részben készpénz formájában, részben pedig SZÉPkártya formájában. A készpénz formájában adható cafetéria mind a magán, mind a közszférában 100 ezer forintig nyújtható. A SZÉPkártya pedig differenciáltan, annak függvényében, hogy a magán- vagy a közszféráról beszélünk: a közszférában 100 ezer forintban lett maximálva, a magánszférában pedig 350 ezer forintban. A cafetériaként nyújtott készpénznek is természetesen 34,5 százalékos adóvonzata van, tehát rendes béren kívüli juttatásként ez a 100 ezer forint viseli a közterheket. Az azon felül adott készpénz természetesen már bérként adózik, de 100 ezer forintig béren kívüli juttatásként adózik az állampolgár. Tisztelt Ház! Tisztelt Képviselőtársaim! Azt gondolom, a változás pozitív irányba hat és halad. Az új, adózás rendjéről szóló törvény megalkotásával a kormány tovább kívánja egyszerűsíteni az adózási rendszerünket , az adóhatóság és az adózó kapcsolatát Magyarországon. Kérem, támogassák a javaslatot. Köszönöm, hogy meghallgattak. (Taps a kormánypártok soraiból.) ELNÖK : Köszönöm szépen, képviselő úr. Megkérdezem Tállai András államtitkár urat, hogy az előterjesztő k épviseletében kíváne most szólni. (Jelzésre:) Nem, akkor tájékoztatom államtitkár urat, hogy a zárszóra, amennyiben élni fog vele, tízperces időkeret áll majd rendelkezésére. Tisztelt Országgyűlés! A kijelölt Gazdasági bizottság nem állított előadót. Most a képviselői felszólalások következnek a napirend szerinti időkeretekben, amelyek rövidesen megjelennek a hirdetőtáblán. A vita során kétperces hozzászólásra nincs lehetőség. Megkérdezem képviselőtársaimat, kíváne valaki felszólalni. (Jelzésre:) Igen, az MSZP képviselőcsoportjából Burány Sándor képviselő úrnak adok szót. Parancsoljon, képviselő úr! BURÁNY SÁNDOR ( MSZP ): Köszönöm szépen a szót. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Ház! Ami a cafetériáról szóló javaslatot illeti, a cafetéria mindig is egy szükségmeg oldás volt. Olyan béren kívüli juttatás, amely jobb híján a dolgozókat, munkavállalókat jobb lehetőségekhez juttatta. Szögezzük le rögtön, hogy nem önmagában a cafetéria rendszerével volt az Európai Uniónak kifogása, hanem elsősorban a végrehajtás Fideszk ormány által bevezetett módját kritizálta, nevezetesen, hogy monopolhelyzetet teremtett, különböző cégeket kizárva a felhasználás lehetőségéből. Ez volt tehát a változtatás alapvető adminisztratív oka. Ebben az értelemben tehát jogosak a felvetett észrevét elek, de tisztázzuk, hogy tulajdonképpen nem a cafetériával magával, hanem a cafetéria mostani, jelenleg fennálló rendszerében létrehozott monopolhelyzettel volt Brüsszelnek problémája.
