Országgyűlési Napló - 2016. évi tavaszi ülésszak
2016. június 6. hétfő (159. szám) - Az 1956. évi forradalom és szabadságharc utáni leszámolással összefüggő elítélések semmisségének megállapításáról szóló 2000. évi CXXX. törvénynek a semmisség igazolása iránti eljárás hatékonyabb működése érdekében szükséges módosításáról szóló törvén... - DR. RÉPÁSSY RÓBERT
4125 Most megadom a szót Répássy Róbert úrnak, a napirendi pont előterjesztőjének, amint már mondottam, összességében a zársz óval együtt 20 perces időkeretben. Parancsoljon, képviselő úr! DR. RÉPÁSSY RÓBERT ( Fidesz ), a napirendi pont előadója: Köszönöm, elnök úr, a szót. És köszönöm a türelmüket, tisztelt képviselőtársaim. Éppen az imént tárgyalta az Országgyűlés Törvé nyalkotási bizottsága azt az előterjesztést, amelyet szeretnénk ismertetni önökkel. Mind az öt képviselőcsoport vezetője közösen nyújtotta be a törvényjavaslatot, amely a 2000. évi CXXX. törvény módosítására irányul. A 2000. évi CXXX. törvényt szokás semmi sségi törvénynek is nevezni. Megjegyzem, nem is ez az egyetlen semmisségi törvény a jogrendünkben. Ez a törvény azonban az 1956os forradalom és szabadságharc utáni leszámolással összefüggő elítélések semmisségének megállapításáról szól. (18.30) A 2000. év i CXXX. törvény alapján, a törvény erejénél fogva semmisek azok az ítéletek, amelyeket az 1956os forradalom és szabadságharc utáni megtorlásban alkottak, egyértelműen koncepciós perekként hajtották végre az akkori megtorlást. A törvény erejénél fogva semm isek ezek az eljárások, a törvényben foglalt tényállások miatt kiszabott büntetések és eljárások semmisek. Azonban a semmisségről az igazolás kérelemre történik, és mindeddig, tehát a jelenlegi hatályos szabályok szerint ezt az elsőfokú bíróságnál lehet ké rvényezni, tehát annál a bíróságnál, amely meghozta akkor, 1956 után az utólag semmissé nyilvánított ítéleteket. Tehát kérelem alapján történik az igazolás kiállítása. Ez azonban meglehetősen körülményes és hosszadalmas eljárás, hiszen nem nélkülözi a jogo rvoslatot sem ez az eljárás. Tehát miközben már egy törvény semmissé nyilvánította ezeket a pereket és ezeket az elítéléseket, közben maga az igazolásról szóló, az igazolásnak a kiadására szolgáló eljárás többfokú eljárás. Ezért a frakcióvezetők által beny újtott - és azt mondom, hogy szimbolikus időpontban, szimbolikus törvényhez benyújtott - módosító indítvány szeretné megszüntetni ezt az értelmetlen többfokú eljárást, egyfokúvá tenni, és egyből a Kúria hatáskörébe utalná ez az előttünk fekvő törvényjavasl at a semmisségről szóló igazolást, hiszen úgyis a Kúria mondaná ki a végső szót, ő döntene ezekben a kérdésekben utolsó fokon. Így most egyből a Kúria elé kerülhetnek ezek az ügyek. Ráadásul, ha van ilyen folyamatban lévő eljárás, még az is a Kúria elé ker ülne, és a Kúria tudna így dönteni. Mindezzel felgyorsulna természetesen az a folyamat, amelyben már így is több évtizedes mulasztásban van a jogállam, hiszen korrigálni kell ezeket a jogsértő elítéléseket. Ez a törvény megoldja azt a problémát is, hogy ki szélesíti a kezdeményezők körét, tehát nem egyszerűen egyfokúvá teszi az eljárást, hanem szélesebb körben kezdeményezhetik a jövőben a semmisség igazolását. Eddig a hozzátartozók csak az elítélt halála után tudtak kérni ilyen igazolást, most már a hozzátar tozók is még az elítélt életében kezdeményezhetik, azon túl, hogy természetesen maga az elítélt vagy a védője, vagy az ügyész is kezdeményezheti ennek az igazolásnak a kiadását. Úgy gondolom, hogy a törvényjavaslat azon túl, hogy egy technikainak tűnő módo sítás, mégis - legalábbis a törvényhozás szempontjából - pontot tesz a végére ennek a semmisségi eljárásnak, hiszen most már semmi akadálya nincsen annak, hogy szélesebb körben kiadják az igazolásokat. Eddig sajnos azt mutatta a statisztika, hogy sokkal tö bb személyt érintett maga a semmissé nyilvánítás, tehát sokkal több személyt ítéltek el utólag semmissé nyilvánított eljárásban, mint ahányan kérelmezték a semmisségi igazolást. Ezért célszerű, hogy minél szélesebb körben megnyíljon a lehetőség, hogy nagyo n egyszerűen fogalmazzak, papírjuk is legyen az elítélteknek vagy az elítéltek hozzátartozóinak, hogy őket törvénytelenül ítélték el egy 1956os megtorló eljárásban. Ezzel az Országgyűlés fejet hajt egyébként azok előtt az áldozatok előtt, akiket az 1956 u táni kommunista diktatúra igazságszolgáltatása megtorló eljárások keretében elítélt, hiszen most már utólag, soksok évtizeddel később egyértelműen kimondhatjuk, hogy ezek koncepciós eljárások
