Országgyűlési Napló - 2016. évi tavaszi ülésszak
2016. június 6. hétfő (159. szám) - Dr. Hiller István (MSZP) - az emberi erőforrások miniszteréhez - „A magyar közoktatásról és a magyar önkormányzatiságról” címmel - ELNÖK: - DR. RÉTVÁRI BENCE, az Emberi Erőforrások Minisztériumának államtitkára:
4056 Mindezek alapján kérdezem, tisztelt államtitkár úr: miért van szükség az iskolák teljes államosítására? Miért kell büntetni, pénzügyi elvonásra ítélni az iskolaállamosítás miatt a helyi önkormányzatokat? Egyáltalán, hogyan vélekednek az önkormányzatok jövőjéről? Valójában céljuke a magyar (Az elnök a csengő megkocogtatásával jelzi az időkeret lejártát.) önkormányzatiság felszámolása? Igaza volte Szécheny i Istvánnak ön szerint? Várom válaszát. (Taps az MSZP padsoraiból.) (14.10) ELNÖK : A kormány nevében adandó válaszra Rétvári Bence úrnak adom meg a szót. DR. RÉTVÁRI BENCE, az Emberi Erőforrások Minisztériumának államtitkára : Köszönöm szépen a szót, elnök úr. Tisztelt Képviselő Úr! Tisztelt Ház! Amikor a Magyar Szocialista Párt nevében a KLIKkel kapcsolatos kritikáját Széchenyiidézettel próbálta megerősíteni, úgy láttam, hogy a falfestményen Széchenyi még inkább megdöccent, hogy jobban hallja, pontosan őt milyen célból idézik ebben a parlamentben. Ön egy olyan részt választott Széchenyi munkáiból, amiben leginkább arról értekezik, hogy egy nemzetnek milyen fontos, hogy a saját kezébe vegye a maga irányítását, és Magyarország ügyeit PestBudáról és ne Bécsb ől irányítsák, és mennyire fontos a nemzeti önrendelkezés. Ezeket a mondatokat most persze másként lehet értelmezni, de ott igazából arról szólt, hogy ne az országhatárain kívülről mondják meg az országnak, hogy mi történjen az országban, hanem magunk hatá rozzunk a saját jövőnkről. Ha az ember akarna erre vagy arra idézeteket kiragadni, természetesen lehetne, mert ha valaki akarja, belemagyarázhatja ennek ellenkezőjét is Széchenyi soraiba. Csak példaként mondanám, mert olyan idézetet is lehet citálni, hogy „jót teremteni, a fejedelem, a kormány leghathatósb pártfogása nélkül lehetetlen”. Ha valaki akarná, annak az ellenkezőjét is bizonyíthatná egyegy idézettel, de nyilván Széchenyi jelen pillanatban sem ennek, sem annak az oldalnak az ilyesfajta megtámasztá sára nem használható. Mert akkor olyanokat is mondanánk, hogy ezért elkerülhetetlen szükség, hogy ilyenféle testületekben egyesülni a fejedelem széke és annak megbízottjai körül - és hasonlókat. De szerintem Széchenyit hagyjuk ki a KLIKkel kapcsolatos mos tani eszmefuttatásunkból, mert bárki bármilyen idézetet tud hozni. Ugyanakkor azt nem hagyhatjuk ki az eszmefuttatásból, hogy mi okozta 2010re azt az állapotát a köznevelés rendszerének, hogy egy mélyreható és hathatós változásra lett volna szükség minden parlamenti párt szerint 2010ben. Ez pedig az anyagi és tartalmi csőd, amelybe keveredett az akkori iskolafenntartási rendszer. Ha csak azt nézem, hogy a 13. havi fizetés elvétele évi 17 milliárd forint forráskivonást jelentett az oktatásügyből, ez a forr áshiány több év alatt nyilván 70 milliárd forint fölé növekedett, összességében pedig 200 milliárd forint volt az, ami hiányzott 2010ben az oktatás rendszeréből, akkor láthatjuk, hogy miért volt anyagi csőd. A tartalmi csődöt pedig azokban a különböző mér ési eredményekben láttuk, amelyek nem hozták azt a szintet, amelyet elvártunk volna. Ön is utalt most is arra a szavaiban, hogy maga a Magyar Szocialista Párt is azt mondta 2010 tavaszán a választásokkor, hogy 2010 őszére az iskolák egy részét állami kézbe kellene adni. Ez is mutatta, hogy még önök is elismerték saját nyolcéves kormányzásuk végén, hogy rendszertani változásra van szükség. A FideszKDNP is azt mondta, hogy mivel az intézményfenntartás csődöt eredményezett, mivel az intézményfenntartás konszo lidálására 1200 milliárd forint központi költségvetési forrást kellett biztosítani, és mivel az önkormányzatoknak az iskolákra, szociális otthonokra, egészségügyi intézményekre felvett hitelei, kibocsátott kölcsönei kifizetésre kell hogy kerüljenek központ i forrásból, ezért másfajta fenntartási rendszert kell létrehozni. Ezért jött létre a vegyes fenntartási rendszer. Ugyanakkor az elmúlt hónapokban a köznevelési kerekasztal számtalanszor ülésezett, külön fenntartási munkacsoportja volt, amely egyértelművé tette, hogy ez a mód, a vegyes fenntartási módszer nem váltotta be a hozzá fűzött reményeket. Van tehát egy tisztán önkormányzati fenntartás,
