Országgyűlési Napló - 2016. évi tavaszi ülésszak
2016. május 30. hétfő (158. szám) - Napirend utáni felszólaló: - IKOTITY ISTVÁN (LMP):
4031 Napirend utáni felszólaló: Most napirend utáni felszólalás köv etkezik. Megadom a szót Ikotity István LMPs képviselő úrnak, aki „Ferenc pápa üzenete” címmel öt percben fog beszélni. (22.30) IKOTITY ISTVÁN ( LMP ): Köszönöm szépen a szót, elnök úr. Tisztelt Képviselőtársaim! Ferenc pápának egy videoüzenetét szeretném i tt is önökkel megismertetni, illetve annak egy részét és annak néhány vonatkozásáról tájékoztatni önöket. Ferenc pápa áprilisi videoüzenetében a földművelőkért emelt szót, azokért az emberekért, akik arcuk verejtékével keresik meg a kenyerüket. Azt mondja a pápa, idézem: „A föld Isten ajándéka. Nem igazságos, ha ezt az ajándékot csak kevesek javára használjuk fel, megfosztva a többséget jogaiktól és járandóságaiktól. Szeretném, ha elgondolkodnál ezen, és hangod egyesülne az enyémmel ebben az imaszándékban. A kisbirtokos gazdálkodók értékes munkájukért jussanak igazságos jövedelemhez.” Eddig az idézet. Az üzenetben a pápa többször köszönetet mond a kistermelőknek a munkájukért. Magyarul legtöbbször kisgazdálkodónak hívjuk azokat, akik munkája valóban nélkülöz hetetlen az egész emberiség számára, körülbelül félmilliárd ember van, aki kisgazdálkodóként dolgozik a földön. A rohamos urbanizáció és a mezőgazdasági nagyüzemek terjedése ellenére a mezőgazdaság világméretét tekintve továbbra is a kistermelők kezében va n, ám a helyzetük egyre rosszabb. Ezért kér a pápa számukra igazságos jövedelmet, rendes megélhetést. Mindnyájunkhoz szól Ferenc pápa felhívása, s mint idézem: „nem igazságos, ha ezt az ajándékot csak kevesek javára használják fel, megfosztva a többséget j ogaiktól és járandóságuktól”. Nem csoda, hogy egy argentin származású pápa szívügyének érzi a kistermelők helyzetét, hiszen ismerjük, milyen folyamatok játszódtak le a mezőgazdaságban, a kistermelők tönkrementek és a nagyvárosok külvárosaiba kellett vándor olniuk. Ángyán József korábbi államtitkár számtalanszor figyelmeztette az Orbánkormányt arra, hogy ha a jelenlegi folyamatok tovább folytatódnak, akkor hamarosan 200300 érdekeltség fogja a magyarországi földterületek nagy részét uralni, ami már a délame rikai modellhez, a latifundiumok modelljéhez hasonlatos. Szerinte a nagybirtokosok szó szerint el fogják üldözni az embereket a földről, a kistelepülésekről, és a monokultúrás, nagyon vegyszerezett, fenntarthatatlan gazdálkodást honosítják meg. A közössége k elhagyják őseik földjét, és megjelennek a nagyvárosok környékén, ahol gettók jönnek létre. Magyarországon a 2015ben bevezetett új támogatási szabályok egyelőre nem tették sokkal igazságosabbá az elosztási rendszert. Ismét a felső 10 százalék kapta meg a támogatások 76 százalékát, míg a támogatások 12 százalékán osztozott a pályázók 80 százaléka. Nyilván ha átlagot veszünk, még ki is lehet hozni, hogy ez valamiféle közepes arány, de amikor megnézzük ezeket a számokat, ezek bizony nagyon beszédesek, főleg ha a rekordméretű földdel rendelkező gazdákat nézzük, például Csányi Sándort, aki 25 ezer hektáron, Leisztinger Tamást, aki 26 ezer hektáron, Zászlós Tibort, aki 9 ezer hektáron és Mészáros Lőrincet, aki 5400 hektáron gazdálkodik. Az élelmet adó termőfölde t nem lehet pusztán egy hasznot hajtó, kizsigerelendő árucikknek tekinteni, nem engedhetjük meg, hogy a föld a gazdagok értelmetlen haszon utáni vágyának legyen alárendelve, hogy az emberiség, az egyes emberek jóléte helyett kevesek értelmetlen gazdagságát szolgálja. Magyarországon a földbirtokrendszer a nagybirtok túlsúlyától szenved, a föld birtoklása, az azután lehívható támogatások, a jó befektetés, a garantált pénzügyi haszon miatt fontos a jelen kor földesurainak. A magyar kormány a földbirtokkoncent ráció kormánya, intézkedései, politikája nem a kicsiket és a gyengéket védi és támogatja, hanem annak ad mértéken felül, akinek nincs rá szüksége, és attól vesz el, akinek létfontosságú lenne a talpalatnyi föld.
