Országgyűlési Napló - 2016. évi tavaszi ülésszak
2016. május 30. hétfő (158. szám) - Ügyrendi kérdésben felszólaló: - Az offshore-ellenes fellépéshez szükséges lépésekről című politikai vita - ELNÖK: - GELENCSÉR ATTILA (Fidesz): - ELNÖK: - GELENCSÉR ATTILA (Fidesz):
4014 Ugyanolyan távol áll tőlem az a szélsőségesen liberális álláspont, hogy dobjuk be a gyeplőt a lovak közé, és majd az adóe lkerülők ügyeskednek, ahogy akarnak. Mi ezt sem tudjuk elfogadni. Az Uber példája egyébként az offshoreozás alapreceptjének a tökéletes mintája. (21.10) Hiszen a 2009ben klasszikus startup vállalkozásként alapított cég - egyébként emlékeim szerint mindös szesen 200 ezer dollár volt az az alaptőke, ami egy jobb magyarországi családi ház árának megfelelő vagy még annál is kevesebb, így indult ez a történet - értelmében az ember letölt egy mobilapplikációt, amelynek segítségével a legközelebb található sofőr t el tudja érni. Nincsen járműpark, nincsen diszpécserszolgálat, és látszólag nincsen közvetítő sem, az Uber viszont minden fuvar díjának a 20 százalékát zsebre teszi. Tehát amellett, hogy a 80 százalékokat visszaosztja a sofőr számára, a 20 százalékokból a működési 40 országban dollármilliárdos nyereség keletkezik. Látható, hogy minden fuvar árának az egyötöde lényegében egy hollandiai céghez folyik be, de még ott sem fizetnek szinte semmilyen közterhet ezután, hiszen az anyacég létrehozott egy leányvállal atot Hollandiában, majd egy egyszeri jelképes összegért eladta neki a szoftver és az ötlet használatának jogát az USAn kívül, majd alapítottak egy másik vállalkozást, amely üzemelteti ezt az egész rendszert és szisztémát, és beszedi a közvetítői díjakat. Természetesen nekik már fizetniük kellene az előbbi cég számára az Uberapplikáció használatáért, mégpedig az ebből származó bevételek 90 százalékát, csakhogy a jogdíj a holland törvények értelmében adómentes. Akadna még egy, a közteherviselés felé mutató ág, miszerint a világ minden pontján, ha egy vállalkozás nyereséges, akkor ezután általában százalékos alapon azért illik adót fizetni. Szinte mindenhol ezt tapasztaljuk, de még pontosabb úgy mondanunk, hogy majdnem mindenhol. A jogdíjat birtokló cég, amel yhez tehát ezek a milliárdok folynak, székhelye véletlenül éppen egy olyan helyen, Bermudán található, ahol ezen adózási kulcs nulla százaléknak felel meg. Tehát egy nagyon jól szervezett nemzetközi adóoptimalizációs, adóelkerülő mechanizmusról van szó, a mellyel szemben fel kell lépni, amellyel szemben nem a betiltás a megfelelő mód, hanem a közteherviselés felé való elmozdítás egy átalánytípusú adóval. Amellett, hogy a lényegi és hosszú távú problémát egyértelműen az jelenti, hogy Magyarország Kormánya ol yan hiányos jogszabályi környezetet teremt, ami az offshoreozásnak gyakorlatilag a melegágyát jelenti, és aminek értelmében Magyarországon munkahelyteremtési és egyéb olyan programokkal, amelyek nem éppen hatékonyak, engedik azt, hogy innen egyrészt indok olatlan kedvezményekhez juthassanak multihálózatok, másrészt ezermilliárdos szinten adózatlanul vigyék ki a hasznot az országból, nyerészkedjenek a magyar emberek munkáján. Na, ez az, amivel szemben önöknek fel kellene lépniük. Köszönöm a figyelmet. (Taps a Jobbik soraiban.) ELNÖK : Köszönöm szépen. A következő előre bejelentett felszólaló Gelencsér Attila képviselő úr, Jobbik. (Jelzésre:) Bocsánat, Fidesz! GELENCSÉR ATTILA ( Fidesz ): Majdnem szívszélhűdést kaptam. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Képviselőtá rsaim! ELNÖK : Legalább felébredtek a képviselőtársaim. Parancsoljon! (Z. Kárpát Dániel: A vágyak és a valóság!) GELENCSÉR ATTILA ( Fidesz ): Köszönöm a szót. Tisztelt Képviselőtársaim! A parlament jegyzőjeként módom volt és kötelességem volt ezt a több mint hatórás vitát végighallgatni, és közben gondolkodik az ember. Én például azon gondolkodtam, hogy az ellenzék által kezdeményezett vitanapból mennyit profitált Magyarország vagy mennyit profitált az ellenzék.
