Országgyűlési Napló - 2016. évi tavaszi ülésszak
2016. május 30. hétfő (158. szám) - Ügyrendi kérdésben felszólaló: - Az offshore-ellenes fellépéshez szükséges lépésekről című politikai vita - ELNÖK: - DR. RÉTVÁRI BENCE (KDNP):
3989 pontosan annak a nagy befektetési alapnak vagy annak a pénztömegnek a sorsát, eltávolodik az embertől, emberte lenné válik, ami egy családi vállalkozás vagy egy nagyobb cég számára felfoghatatlan, az előbbutóbb emberellenes is lesz. Márpedig ezek azért emberellenesek, hiszen azt a közterhet viszik ki az országból, azt a közterhet spórolják meg a tulajdonosnak, ami igazából abban az országban járna a közösségnek, járna az embereknek a közteherviselés jegyében. Mi, kereszténydemokraták azt valljuk, hogy a tulajdonnal, a pénzzel, a nagyobb vagyonnal két kötelezettség is jár. Az egyik a másoknak való munkahelyteremtés kötelezettsége, a másik a jótékonykodásnak, a társadalmi szolidaritásnak a kötelezettsége. Akik így adóoptimalizálással eltüntetik a vagyonukat, ezt a két, szerintünk alapvető, a tulajdonnal, a pénzzel járó kötelezettségüket nem teszik meg, hanem csak a fö ldi vagyonukat gyarapítják minél nagyobb és nagyobb mértékben. Márpedig a profitmaximalizálás mellett a társadalmi felelősségvállalás is fontos, figyelembe veendő szempont kell hogy legyen mindenkinek. (19.20) Az államnak pedig nyilván feladata ezzel a köz teherviseléssel a társadalmi különbségek csökkentése. Minden ilyen offshoreozás igazából a társadalmi különbségek növelését segíti elő ahelyett, hogy a helyben termelt értéknek, a helyben a nemzeti összterméket gyarapító többletnek mindenki valamelyes rés zben a haszonélvezője lenne. Ez az etikai alapja annak, amiért mind az offshoret, mind az offshorehoz vezető utat a KDNP a magyar Alaptörvénynek is a bázisán elutasítja. Na de hát kicsit nehéz helyzetünk van itt, Európában az Európai Unió tagjaként, hisz en tudjuk, hogy az Európai Unió vezetője, JeanClaude Juncker egy olyan Luxemburgnak volt éveken, évtizedeken keresztül a vezetője miniszterelnökként, pénzügyminiszterként, amely nagyhercegséget a nemzetközi tudományos életben például Stephen Shay professz or, a Harvard Egyetem nemzetközi adójogi szakértője JeanClaude Juncker ideje alatt csak adóügyi eldorádónak nevezte, ahol minden nagyobb cég szinte megfordult, aki megpróbálta multinacionális cégként az adóbevételét vagy eltitkolni, vagy minimalizálni. Ig en, azt hiszem, elég sok nemzetközi újságírói vagy más szervezet állapította meg, hogy az Unió mai elnökének vezetése alatt JeanClaude Juncker - hiszen ’89től 2009ig pénzügyminiszterként, ’95től 2013ig pedig miniszterelnökként - határozta meg Luxembur g adóparadicsommá válásának történetét. Nos, hát ezzel nagyon sok adóbevételt húzott ki más országok, elsősorban más uniós országok zsebéből. Ezt nemcsak mi állítjuk, hanem az ENSZ fejlesztési szervezete szintén megállapította, hogy Luxemburg egy olyasfajt a tőkebefektető országgá vált, amely igazából csak adóoptimalizálást szolgált, hiszen az a pár százezer ember, aki ott él, nem indokolt ekkora pénzügyi mozgásokat. A Financial Times azt írta JeanClaude Junckerről, hogy 18 éves miniszterelnöksége alatt Lux emburg az EU legnagyobb adóparadicsomává vált, és az OECD is azt állapította meg, hogy a nagyhercegség, Luxemburg nem felelt meg a pénzügyi átláthatósági és nyilvánossági előírásoknak. A Bizottság, amikor még nem Juncker vezette, hosszú időn keresztül kívá nt fellépni ezzel a más országokat megkárosító gyakorlattal, aránytalan gyakorlattal szemben, nemcsak Luxemburggal szemben, de Hollandiával és Írországgal is, hiszen azt mondta a Bizottság, a még nem Juncker által vezetett Bizottság, hogy a Juncker által v ezetett luxemburgi és a másik két ország tisztességtelen adóelőnyhöz juttatott multinacionális cégeket. A másik két ország együttműködött a Bizottsággal, Juncker Luxemburgja nem működött akkor együtt a Bizottsággal. Ez is beszédes, hogy minket hányszor szó lít fel a Bizottsággal való olyan területeken is az együttműködésre, amely nem harmonizált terület, mert nemzetállami hatáskör, ő maga pedig egy harmonizált területen sem volt hajlandó, ha ilyesfajta optimalizálásról, adóelkerülésről vagy speciális adójogs zabályokról, adómegállapodásokról volt szó, ő maga nem volt hajlandó az akkori Bizottsággal együttműködni.
