Országgyűlési Napló - 2016. évi tavaszi ülésszak
2016. május 30. hétfő (158. szám) - Ügyrendi kérdésben felszólaló: - Az offshore-ellenes fellépéshez szükséges lépésekről című politikai vita - ELNÖK: - DR. VEJKEY IMRE, a KDNP képviselőcsoportja részéről:
3949 Mindezen okoknál fogva az offshore és az adóelkerülés kérdése társadalmiközösségi létünk egyik legfontosabb kérdése, amely egyúttal rendkívül komplex is. A jogkövetés ugyanis az adójog területén olyan társadalm i beállítódás, amely egyrészről külső jogi, gazdasági, szociális következményekből eredő hatások, másrészről pedig belső, az egyén moralitásából fakadó hatások komplex eredménye. Mi, kereszténydemokraták, egyetértve a mester tanításával, úgy gondoljuk, hog y adjátok meg a császárnak, ami a császáré, és istennek, ami az istené. (16.20) Tisztelt Hölgyeim és Uraim! Nekünk, kereszténydemokratáknak az az álláspontunk, hogy csak azon országok és azon Európa lesz életképes, amely a gazdasági és társadalmi élete min dennapi szöveteibe visszaépíti a keresztény értékeket, a keresztény etikát. Mi új Alaptörvényt alkottunk, mely Isten nevével kezdődik. Mi a Szent Istváni alapokon tekintünk Magyarországra és Európára, ezzel elismerve az európai önazonosság fontos elemekén t a keresztény gyökereket. Mi úgy gondoljuk, hogy kontinensünk jövője és ezáltal az úgynevezett nyugati világ jövője nagyban azon áll vagy bukik, hogy sikerüle Európának kilépnie a krisztofóbiából, vagyis a létének alapját képező keresztény gyökerek megké rdőjelezéséből. Tisztelt Hölgyeim és Uraim! Mindezek alapján a gazdaságijogalkotás lényegét és ezáltal az egész magyar gazdaság működésének lényegét abban látjuk, hogy a közjó szellemében elő kell segíteni honfitársaink életének kibontakoztatását az igazs ágosság alapján, nem pedig a többség vagy kisebbség érdekei szerint. Ezért láttuk szükségesnek rögzíteni az Alaptörvényben a nemzeti vagyon, valamint a közpénzek védelme érdekében mindkettőre kiterjedően az átlátható gazdálkodás követelményét. Az Alaptörvé ny 38. cikk (4) bekezdése alapján a nemzeti vagyon átruházására vagy hasznosítására vonatkozó szerződés csak olyan szervezettel köthető, amelynek tulajdonosi szerkezete, felépítése, valamint az átruházott vagy hasznosításra átengedett nemzeti vagyon kezelé sére vonatkozó tevékenysége átlátható. Az Alaptörvény 39. cikk (1) bekezdése alapján a központi költségvetésből csak olyan szervezet részére nyújtható támogatás vagy teljesíthető szerződés alapján kifizetés, amelynek tulajdonosi szerkezete, felépítése, val amint a támogatás felhasználására irányuló tevékenysége átlátható. Az Alaptörvény 40. cikkében pedig azt rögzítettük, hogy a közös szükségletekhez való hozzájárulás, vagyis maga az általános közteherviselés kötelezettség. Ez egyértelműen érinti az külföldi offshore cégeket, ugyanis az offshore cégeken keresztül a magyar állampolgár vagy gazdálkodó szervezet elkerülheti az amúgy számára kötelező közteherviselést, vagyis a hozzájárulást a közös szükségletekhez. Tisztelt Hölgyeim és Uraim! Az általános köztehe rviselés okán láttuk szükségesnek azt is, hogy a nemzeti vagyonról szóló 2011. évi CXCVI. törvény tartalmazza az átlátható szervezeti minőségre vonatkozó részletszabályokat, melyeket a törvény 3. § (1) bekezdés 1. pontja az alábbiak szerint határoz meg. 1. Az állam, a költségvetési szerv, a köztestület, a helyi önkormányzat, a nemzetiségi önkormányzat, a társulás, az egyházi jogi személy, az olyan gazdálkodó szervezet, amelyben az állam vagy a helyi önkormányzat különkülön vagy együtt 100 százalékos részes edéssel rendelkezik, a nemzetközi szervezet, a külföldi állam, a külföldi helyhatóság, a külföldi állami vagy helyhatósági szerv és az Európai Gazdasági Térségről szóló megállapodásban részes állam szabályozott piacára bevezetett nyilvánosan működő részvén ytársaság. 2. Az olyan belföldi vagy külföldi jogi személy, vagy jogi személyiséggel nem rendelkező gazdálkodó szervezet, amely megfelel a következő feltételeknek: tulajdonosi szerkezete, a pénzmosás és a terrorizmus finanszírozása megelőzéséről és megakad ályozásáról szóló törvény szerint meghatározott tényleges tulajdonosa megismerhető; amennyiben az Európai Unió tagállamában, az Európai Gazdasági Térségről szóló megállapodásban részes államban, a Gazdasági