Országgyűlési Napló - 2016. évi tavaszi ülésszak
2016. május 30. hétfő (158. szám) - Ügyrendi kérdésben felszólaló: - Az offshore-ellenes fellépéshez szükséges lépésekről című politikai vita - ELNÖK: - BÁNKI ERIK, a Fidesz képviselőcsoportja részéről:
3942 Maga a fogalom, az offshore, h a szó szerint fordítjuk, akkor ez a parttól távoli dolgot jelenti; alapvetően arra használták az angolszász területeken, mind NagyBritanniában, mind az Egyesült Államokban, hogy azokat a cégeket minősítették így, amelyek az állam határain kívül estek, és alapvetően nyilván egy teljesen más jogrendben, más adózási feltételekkel és más szabályokkal dolgozva, kedvezőbb környezetet tudtak teremteni mind a gazdálkodás, mind az adózás számára. A legnagyobb probléma az, hogy ma nincs se a hazai, se az európai uni ós jogszabályokban egy olyan definíció, amely magának az offshore cégnek a körülírását megtenné, és olyan jogszabályok, amelyekkel korlátozni lehetne azoknak a cégeknek a működését, amelyek olyan országokban vannak bejegyezve, amelyek kedvező adózási rends zerük vagy éppen a tulajdonosi háttér feltüntetésének az elengedése vagy éppen egy adminisztrációs könnyítés okán offshore paradicsomnak számíthatnak. Magyarország elkötelezett abban az irányban, hogy szűkítsük a körét azoknak a cégeknek, amelyek a Magyaro rszágon megtermelt jövedelmüket külföldre kívánják vinni, elsősorban azért, hogy olcsóbban adózzanak, vagy pedig azért, hogy ne lehessen látni, hogy a cég végén kik azok a valódi tulajdonosok, akik ehhez az eredményhez, ezekhez a nyereségekhez hozzájutotta k. Tisztában kell lenni azzal minden magyar polgárnak és nekünk különösen, országgyűlési képviselőknek, hogy Magyarországon miután szerződési szabadság van, nem tiltható meg egyetlen magyar állampolgár vagy cég számára sem, hogy külföldi céget alapítson va gy külföldi cégben tulajdonrészt szerezzen. Önmagában tehát ilyen értelemben nem üldözhető az a tény, ha Magyarországon egy magyar cégnek vagy magyar magánszemélyeknek külföldi tulajdonú vállalkozásai vannak, még akkor sem, ha azok a cégek éppen olyan orsz ágokban vannak bejegyezve, amelyek az offshore kategóriáját kimerítik az imént már felsorolt indokokból kifolyólag. Három fontos dolog van, amely előnyt jelenthet egy offshore cég vagy tulajdonosai számára. Az egyik és talán a legfontosabb az adózási könny ítés, a másik az, hogy a tulajdonosok feltüntetését nem kell megtenniük ezekben az országokban, a harmadik pedig, amire utaltam, az adminisztrációs lazaság vagy könnyítés, amely szintén az üzemeltetés, a működés szempontjából előnyt jelenthet a tulajdonoso k számára. Magyarország az Európai Unióban is élen jár azok közül az országok közül, amelyek az elmúlt időszakban megtettek jogszabályalkotás szintjén mindent annak érdekében, hogy korlátozzák azokat a társaságokat, amelyek e három terület előnyeit próbálj ák élvezni. Elsősorban nyilvánvalóan az ellen tudunk küzdeni, hogy az átláthatóság megszűnjön, tehát hogy olyan cégek kerüljenek kapcsolatba a magyar állammal, ahol nem látható az, hogy kik a társaság tulajdonosai. Ebben példaértékű Magyarország, hiszen mi az alkotmányban, az Alaptörvényben rögzítettük azt, hogy a nemzeti vagyonnal kapcsolatos szerződések, tehát sem az értékesítéssel, sem a vagyonkezeléssel kapcsolatos szerződés sem köthető olyan céggel, olyan gazdasági társasággal, amelynek nem nyilvánosak a tulajdonosai. Azt is rögzítettük az Alaptörvényben, hogy azokkal a társaságokkal, amelyekben nem nyilvánosak a tulajdonosok, nem köthető olyan szerződés, amelynek köszönhetően költségvetési támogatást kaphatnának. (15.50) Ennek megfelelően az Alaptörvén yre való hivatkozással mind a magyar nemzeti vagyonról szóló törvényben, mind az államháztartási törvényben ezeket a jogszabályi követelményeket átvezettük, és a mai napig nem lehet ezekkel a cégekkel szerződést kötni. Azt gondoljuk, hogy ennek a további s zigorítása még várható. Az önkormányzatok részéről ugyanilyen döntések születtek az elmúlt időszakban, tehát azt kell mondjam, hogy a közpénzfelhasználás köréből ezeket a cégeket sikeresen kizártuk. Miért volt erre szükség? Azért volt erre szükség, mert az átláthatatlan gazdasági társaságok nemcsak azért jelentenek kockázatot, mert nem látjuk, hogy az adózás elől elmenekített eredmény kikhez jut, hanem azért is, mert sajnos ezek nemcsak gazdasági érdekekből, hanem egyéb érdekekből is a felfedésüket nem akar ják megtenni, mert akár terrorszervezetekhez tartozhatnak, vagy olyan
