Országgyűlési Napló - 2016. évi tavaszi ülésszak
2016. május 25. szerda (157. szám) - Napirend utáni felszólalók: - Z. KÁRPÁT DÁNIEL (Jobbik):
3866 Tisztelt Országgyűlés! Mai napirendi pontjaink tárgyalásának végére értünk. Most a napirend utáni felszólalás következik. Megadom a szót Z. Kárpát Dániel képviselő úrnak, 5 perces időkeretben: „Meddig még?” címmel szó lal fel képviselő úr. Z. KÁRPÁT DÁNIEL ( Jobbik ): Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Ház! A Jobbik álláspontja szerint a következő évtizedek egyik potenciális húzóágazata lehet az úgynevezett sharing economy alá tartozó gazdasági ágak összessége. Nyilvánvaló módon olyan közösségi jellegű gazdálkodási modelleket, rendszereket értünk ezek alatt, ahol adott esetben már nem kizárólagos cégek és szolgáltatók léphetnek be egy modellbe, ami a polgárral, a fogyasztóval kapcsolatot létesít, hanem adott esetben az egymás köz ötti hálózati kapcsolatok felerősödésével, a modern technikai eszközök használatával komoly könnyebbséget, egyébként költségekbéli megtakarítást, praktikumbéli előrelépést és újabb gazdasági ágak kifejlődését lehet elérni, már ha ezt egy magára valamit a dó nemzetállam szabályozott módon teszi meg. Láthatjuk ugyanakkor, hogy Magyarország jelenlegi kormánya tökéletesen félreérti azt a helyzetet, amit az egyébként modern gazdasági eszközök begyűrűzésének lehetőségei rejtenek magukban. Már egyszer az online s zerencsejátékoldalak kvázi betiltási kísérletével hatalmas kudarcot vallott, hiszen azóta is egy szerver igénybevételével és két további kattintással lényegében bárki elérheti az érintett oldalakat. És kicsit hasonló az érzésünk azon Uber esetében is, aho l véleményem szerint a Jobbik képviseli azt a szakmai és higgadt álláspontot, amely egyrészt az internet betiltását sem célozza meg, viszont adócsalók, adóelkerülő mechanizmusok szétterjedését sem támogatja. Ezen két szélsőség között tehát a Jobbik álláspo ntja szerint nem lehet applikációkat, internetes alkalmazásokat betiltani. A XXI. században egész egyszerűen gyermeteg elképzelés azzal előállni, hogy ezzel bármiféle hosszú távú és tartós korlátozást el lehet érni. Azt látjuk ugyanakkor, hogy legalább enn yire elfogadhatatlan azon hazánkba begyűrűző gazdasági ágazatok, cégcsoportok tevékenysége, amelyek adóoptimalizációs technológiájukat és stratégiájukat arra alapozzák, hogy egy jól szervezett nemzetközi céghálón keresztül a nyereségük kiszivattyúzása után Bermudán vagy más adóparadicsomban lényegében negligálják a nyereségadó megfizetését, kikerülik a közterheket. És bár legálisnak tűnhet az, amit csinálnak, a Jobbik álláspontja szerint ezt a nemzetközileg szervezett hálózatot mégsem lehet a magyar nemzetg azdaság egészébe következmények nélkül beengedni. Összefoglalva tehát, a Jobbik nem akarja betiltani az internetes alkalmazásokat, de nem is engedi a gyeplőt a lovak közé dobni. Tehát nem járulunk ahhoz hozzá, hogy ezen adóelkerülési mechanizmusok a tovább iakban más gazdasági ágazatokban is szétterjedjenek. Ezért a Jobbik a héten benyújtott határozati javaslata pontosan azt célozza meg, hogy a kormányzat északkoreai típusú tiltogatások helyett üljön tárgyalóasztalhoz az érintettekkel. A balti államokból egy ébként tudunk pozitív példát hozni egy ilyen leülésre nézve, de akár a Jobbik praxisából is, a devizahiteles vagy éppen legutóbb az állatvédelmi kerekasztal technikáját illetően. És miután tárgyalóasztalhoz ültek, javaslatunk szerint egy átalány típusú adó zással a közteherviselésbe kell bevonni azokat a szolgáltatókat és érintetteket, akik a sharing economy alá tartozó ágazatok egyikében vagy másikában működnek. Ezen átalány típusú adózási formához hasonlók már a most hatályos szjatörvényben is megtalálhat óak, ugyanakkor azt látjuk, hogy jelen gazdasági közegben így lehet a legkönnyebben adófizetés felé mozdítani azokat, akiknek önérdekük is az ilyen típusú védettség megszerzése, hiszen csak a közterhek megfizetése után lehet a közszolgáltatások teljes köré re igényt tartani. Természetesen nemcsak az Uberre vonatkoztatjuk stratégiai elképzeléseinket, de az Airbnb, a különböző szállást, szobákat megosztó oldalak tekintetében is látjuk azokat az erőfeszítéseket, amelyek egy magyar vállalkozó esetében felmerülne k, ha egy panziót vagy szállodát akar
