Országgyűlési Napló - 2016. évi tavaszi ülésszak
2016. május 25. szerda (157. szám) - Az állami tisztviselőkről szóló 2016. évi ... törvény hatálybalépésével összefüggő egyes törvények módosításáról szóló törvényjavaslat általános vitája - ELNÖK: - VÉCSEY LÁSZLÓ, a Fidesz képviselőcsoportja részéről:
3848 presztízse és elismerése is nő. Az állami tisztviselőkről szóló törvény elsők ént 2016. július 1jétől a kormányhivatalok 197 járási hivatalánál kerül bevezetésre, azon hivataloknál, amelyek ma a közigazgatás első szintjeként legközelebb vannak a polgárokhoz, és amelyek dolgozói az ügyintézési reform, a bürokráciacsökkentés legfőbb terheit viselik. Értelemszerűen a legkomolyabb ügyfélelégedettséget azokon a pontokon kell elérni, azokon a pontokon lehet kezdeményezni, ahol a legtöbb ügyféltalálkozási pont rendelkezésre áll. A jelen törvényjavaslat az állami tisztviselőkről szóló törvény hatálybalépéséhez szükséges, a közszolgálati jogviszonyt érintő törvények technikai jellegű módosítását tartalmazza. Az állami tisztviselőkről szóló törvény elfogadásával bevezetett új állami szolgálati jogviszonyt és az ezekhez kapcsolódó fogalma kat vezeti át az érintett törvényekben. (Az elnöki széket Jakab István, az Országgyűlés alelnöke foglalja el.) Az állami tisztviselőkről szóló törvény hatálybalépésére figyelemmel összesen 79 törvényt, köztük 12 sarkalatos törvényt technikai módosítással szükséges érinteni annak érdekében, hogy az állami tisztviselők, az állami ügykezelők, illetve az új állami szolgálati jogviszony átvezetésre kerüljön mindazon törvényekben, amelyekben korábban csak a kormánytisztviselő, köztisztviselő, közszolgálati ügyke zelő, illetve kormányzati szolgálati jogviszony került nevesítésre. Emellett átvezetésre kerültek az érintett törvényekben az állami tisztviselőkről szóló törvényben nevesített közigazgatási tanulmányok és kormányzati tanulmányok szakirányú szakképesítés i s. Az új állami szolgálati jogviszony bevezetésével a törvényjavaslat nem változtat a korábbiakban megteremtett logikai renden, pusztán technikai jelleggel módosítja a vonatkozó törvényeket. Ezért, tisztelt Országgyűlés, bár a mindenkori kormánynak elsősor ban az állami szervekkel kapcsolatba kerülő állampolgárokat kell szolgálnia, de azok iránt is felelősséggel tartozik, akik működtetik az állam gépezetét, tehát akik a kormányablakok belső oldalán foglalnak helyet. Ennek a megbecsülésnek az egyik bizonyíték a a most született törvényjavaslat, ezért kérjük az Országgyűlést, hogy a mai nap több tekintetben látható összparlamenti támogatását ehhez a törvényjavaslathoz is adja meg. Köszönöm szépen. ELNÖK : Köszönöm szépen, államtitkár úr. Tisztelt Országgyűlés! Mo st a vezérszónoki felszólalások következnek. Megadom a szót Vécsey László képviselő úrnak, a Fidesz képviselőcsoportja vezérszónokának. Képviselő úr, parancsoljon! VÉCSEY LÁSZLÓ, a Fidesz képviselőcsoportja részéről : Köszönöm a szót. Tisztelt Elnök Úr! Tis ztelt Ház! Tisztelt Képviselőtársaim! A közigazgatási rendszer megújítása érdekében 2010 óta tett lépések elsődleges célja volt az állammal szemben megrendült állampolgári bizalom helyreállítása. Ezt szolgálta a Magyary Zoltán közigazgatásfejlesztési prog ram kidolgozása és egyes elemeinek végrehajtása, valamint az állam és annak polgárai közötti közvetlen kapcsolatot megteremtő kormányhivatalok és járások rendszerének felállítása. Az új szervezeti formáknak köszönhetően ismét életre kelhetett a közigazgatá s megyei szintje, amelynek köszönhetően az állampolgárok és a vállalkozói szféra szereplői immár a legtöbb ügyet a lakhelyük közvetlen közelében képesek intézni. A fővárosi és megyei kormányhivatalok 2011. január 1jével történő felállításával megvalósult a területi államigazgatás szervezeti integrációjának első szakasza, 17 önállóan működő, ágazati dekoncentrált szerv került szakigazgatási szervként a fővárosi és megyei kormányhivatalok szervezetébe. Az államigazgatási területi egységek összhangjának bizt osítása és a polgárközeli államigazgatás létrehozása céljából sor került a járási rendszer megújítására is. 2013. január 1jével 175 járási, továbbá 23 fővárosi kerületi hivatal került felállításra. A járások az állam szervezetének legalacsonyabb szintű te rületi és szervezeti egységei, amelyek az államigazgatási tevékenységekről,
