Országgyűlési Napló - 2016. évi tavaszi ülésszak
2016. május 25. szerda (157. szám) - A Nemzeti Ménesbirtok és Tangazdaságról szóló törvényjavaslat általános vitája - ELNÖK: - FARKAS SÁNDOR, a Fidesz képviselőcsoportja részéről:
3835 elképzelni, ahol biztonságosan tudjuk képezni azokat a mai mezőgazdaságban egyre nagyobb hiányszakmának örvendő foglalkozásokat, szakmákat, amelyeket he lyben meg tudunk oldani. Ezt azért merem ilyen bátran mondani, mert hogyha megvan a gyakorlati képzőhely, akkor ez sokkal könnyebb. Ma Magyarországon a gyakorlati képzőhelyek jelentős része elavult technikákra, technológiákra alapul. Nem kívánok senkit meg sérteni, de nem tudom megkerülni, hogy még - ha valakinek mond valamit - Rs 09essel, ami egy elég furcsa kinézetű traktor volt Magyarországon, ma még számtalan tanüzemben ilyenen tanítják a gyerekeket, akik ha kimennek az életbe, ott fogalmuk sincs, hogy ilyen van, már a generációk is elvesztek, amelyek ezt ismerték. Éppen ezért fontosnak tartom, hogy az új technológiákkal, gépesítésekkel, amelyek elkerülhetetlenek Mezőhegyes vonatkozásában, olyan új technikával ismerkedjenek meg ezek a fiatalok, amit ha h azakerülnek a családhoz, vagy ha elkerülnek egy más agrárvállalkozóhoz, már kész szakemberként ismerjék, hogy mi az, hogy a műholdvezérléses nyomkövető rendszer, ismerjék a legújabb permetezőket, ismerjék a legújabb fajtákat, ismerjék azokat az erő- és mun kagépeket, amelyek az agráriumban ma már jelentős részben rendelkezésre állnak, és ne egy múltat képezzünk, hanem menjünk előre, és képezzük azokat a fiatalokat, akik majd átveszik a stafétabotot a családban, az idősebb generációktól a családi gazdaságokba n, és természetesen a még működő mezőgazdasági üzemekben is tudnak dolgozni ezekkel. Éppen ezért ezt egy jelentős fordulatnak tartom, mert ilyen képzés, ilyen jellegű együttes képzés jelen pillanatban nincs Magyarországon. Bízom abban, hogy ebben is támoga tásra fogunk lelni. Ugyanakkor nagyon fontosnak tartom, hogy a kutatás eredményeit fel kell használni egy ilyen gazdaságban, nem alapkutatásra gondolok, hanem az alkalmazott kutatásokra, amikor a legújabb technikák, technológiák kipróbálá sa, alkalmazása kísérleti szinten is megfelelő módon alkalmazásra kerül, később pedig a szakembereknek bemutatásra is kerülhessen, hogy hogyan kell ezeket a gyakorlatban alkalmazni. Egy olyan szakmai műhellyé, egy olyan szakmai továbbképző hellyé is szeret nénk tenni ezt a gazdaságot, szeretnénk olyan rangra emelni és olyan módon úgymond feltőkésíteni, hogy a magyar mezőgazdaságban egy meghatározó, megkerülhetetlen, olyan gazdasági egység legyen, amely ezeket a feladatokat mind el tudja látni. Ott vannak a m űemlékek, 24 műemlék épület van jelen pillanatban, amelynek a felújítása, hasznosítása elkerülhetetlen, hogy megőrizzük az utókornak. Megvannak még azok a vasúti sínek egykét köves útban, egykét műútban, amelyek valamikor ezt a kilencvenegynéhány majort összekötötték Mezőhegyesen. Most azt nem mondom, hogy ezt mind vissza kell állítani, mert azért tudjuk, hogy ez nem nagyon lehetséges, de amit lehet, vissza kell adni, azt a képet, amit Mezőhegyesről a századforduló körül megjelent képeslapokon is láthatu nk. Azért kell visszaalakítani, mert ez egy olyan vonzerőt jelent a térségnek, a térség foglalkoztatáspolitikájának, a térség megbecsülésének, ami összeköthető egy turisztikai programmal. Szegedtől Gyuláig húzhatunk egy vonalat, és annak a középpontján ott van Mezőhegyes az autópályától tizenegynéhány kilométerre, ma már Budapestről 2 óra 15 perc alatt megközelíthető. Én úgy gondolom, hogy azt az agrárkultúrtörténeti értéket, amelyet ez a város és ez a térség részben megtartott, nekünk kötelességünk az u tókornak is fenntartani és megmutatni. Éppen ezért én úgy gondolom, hogy ez a törvény agrárkultúrtörténeti szempontból példaértékű, a térség számára egy megnyugtató, biztonságot jelentő, olyan foglalkoztatáspolitikát is tartalmazó törvény, amelyre régóta várt Mezőhegyes és térsége. Nagyon sok elbizonytalanodott, megbicsaklott ember él Mezőhegyesen, aki elvesztette már majdnem, mondhatnám, a hitét, a jövőbe vetett bizalmát. Tapasztalataim szerint nyugodtan mondhatom itt az Országgyűlésben, hogy ezek az embe rek egyre nagyobb lelkesedéssel, egyre nagyobb figyelemmel várják ennek a törvénynek az életbe lépését, és hiszik azt, azt hiszem, velünk együtt mindannyian, hogy igenis ez a térség egy új erőre, egy új lehetőségre fog kapni, és az ott élő emberek visszany erik azt a lehetőséget, amit elvettek tőlük.
