Országgyűlési Napló - 2016. évi tavaszi ülésszak
2016. május 25. szerda (157. szám) - A településkép védelméről szóló törvényjavaslat általános vitája - ELNÖK: - HISZÉKENY DEZSŐ, az MSZP képviselőcsoportja részéről:
3818 Fontosnak tartom ennél a törvénynél, hogy az önkormányzat kezében maradnak olyan fontos jogosítványok, amelyekkel szankcionálni tudják azt, hog yha valakik nem tartják be ezt a rendeletet, márpedig a szankció elég kemény szankció, hiszen az eddigi 50 ezer forintos bírságról 1 millió forintra emeljük ezt a szankciót. Arra kérem a tisztelt Országgyűlést, hogy ezt a fontos törvényt támogassa. Reménye im szerint, ahogy államtitkár úr is elmondta, miután a frakciók nagy része egyetértett abban, hogy ebben a törvényben fontos dolgokat szabályozunk, és olyan fontos ez a törvény, hogy egyet is értenek vele, apróbb módosítások esetleg lehetségesek talán, de én azt gondolom, mindnyájunknak fontos az, hogy Magyarország épített örökségét megvédjük, a településeink épített örökségét megvédjük, ezért arra kérek mindenkit, hogy támogassa a törvény elfogadását. Köszönöm szépen. (Taps a kormánypárti padsorokból.) ELN ÖK : Köszönöm szépen. Hiszékeny Dezső képviselő úr, az MSZP vezérszónoka jön. Tessék! HISZÉKENY DEZSŐ, az MSZP képviselőcsoportja részéről : Köszönöm a szót. Tisztelt Elnök Úr! Képviselőtársaim! Államtitkár Úr! A ciklusban nem először foglalkozunk ezzel a té mával, rendkívül változatos címmel, de hasonló témakörben sokadszorra tárgyaljuk ugyanazt. Az Országgyűlés decemberben kivételes eljárásban fogadta el az egyes törvényeknek a gazdasági növekedéssel összefüggésben történő módosításáról szóló, T/8196. számon benyújtott törvényjavaslatot; ismétlem még egyszer, kivételes eljárásban tárgyalta. Akkor sem, most sem tudtuk megfejteni, hogy vajon mi oka volt ennek a rendkívüli sürgősségnek egy ilyen témakör kapcsán. Akkor sem volt ennek nyilvános, érthető és logikus magyarázata, ezért okkal merülhet fel az a kérdés, hogy mi lehetett emögött. Nyilvánvalóan valamilyen olyan érdekcsoport vagy érdekkör, amely indokolta ezt a sürgősséget, mert egyébként ma sem tudjuk, hogy miért kellett ezt kivételes eljárásban tárgyalni. Ha egy kicsit gondosabban készülünk fel, akkor nem kellett volna kétszer foglalkozni azóta ezzel az üggyel, ismételten most. Nem tudom, sikerülte érthetően megfogalmaznom. Tehát ha akkor kicsit több figyelmet fordítunk arra, hogy ezt hogyan és miképp leh etne szabályozni, akkor nem kellett volna most ismét tárgyalnunk, de most megint csak ezt a kapkodást látom. A tegnapi nap 13 órára kaptunk meghívót, miközben parlament volt, egy ötpárti egyeztetésre. Mi értelme van egy nappal a tárgyalást megelőzően egyez tetni? Azt hiszem, azzal mindannyian tisztában lehetünk, hogy annak sok alapja nincs. A törvény előkészítse során igen, akkor van. Akkor azt mondom, azon szívesen részt is vennénk, és akkor azt gondolom, van értelme megjelenni és ott elmondani a véleményt. A benyújtott törvény már napirendre van véve, azt hiszem, ezt nem szükséges tovább színezni, hogy miért nincs ennek jelentősége. Visszatérve az előző gondolathoz, azt gondolom, az akkor elfogadott törvény kapcsán nem kis vitát és aggodalmat váltott ki az akkor elfogadott törvény, amely az építési törvényt úgy módosította, hogy a 300 négyzetméter hasznos alapterületnél kisebb lakóépületek építése esetén vadonatúj szabályok vonatkoznak ezekre az épületekre, ha jól sejtem, január 1jétől. E szabályok alapján a helyi építési szabályzatok rendelkezései közül a bejelentett építkezés során többet nem lehetett egyszerűen figyelembe venni, hiszen ez a törvény ezeket a jogokat, ezeket a lehetőségeket, amelyekkel többnyire az önkormányzatok rendelkeztek, annullálta. L ázár János később feltehetően helyes felismeréssel, tekintettel erre újra benyújtotta az épített környezet alakításáról és védelméről szóló, a ’97. évi törvény módosításáról szóló T/9369. számú törvényjavaslatot. Abban a törvényben ugyan rendben voltak a k örnyezetvédelmi szabályok, de okkal kifogásolták, hogy az egyszeri bejelentés alapján végzett és saját ízlés szerinti építkezés ronthatja majd a városképet. Ezt már az előző törvénynél jeleztük. Itt sikerült erre ismét visszatérni.
