Országgyűlési Napló - 2016. évi tavaszi ülésszak
2016. május 25. szerda (157. szám) - Az oktatás szabályozására vonatkozó és egyes kapcsolódó törvények módosításáról szóló törvényjavaslat általános vitája - ELNÖK: - SZABÓ SZABOLCS (Független): - ELNÖK: - DR. PALKOVICS LÁSZLÓ, az Emberi Erőforrások Minisztériumának államtitkára:
3813 elvárásnak, hogy mindig azt kell mondani, hogy minden rossz, mi ezt előre láttuk, és gyökerestül fel kell fordítani az oktatást. A mi véle ményünk teljesen más. Köszönöm szépen. (Szórványos taps a kormánypártok soraiban.) ELNÖK : Az elnöknek nincsen joga ékverési törekvésekbe beleszólni, így aztán nem is mond semmit, csak Szabó Szabolcs képviselő úrnak adja meg a szót két percben. Parancsoljon ! SZABÓ SZABOLCS ( Független ): Köszönöm szépen a szót, elnök úr. Mint látom, kezd szemantikai vita kibontakozni. Néhány körrel ezelőtt egyszer már a „rohad” szónak, „rohad egy épület” kifejezésnek volt itt egy ellenzője. A mi környékünkön, ha beá zik egy épület, és az armatúrából folyik a víz úgy, hogy egyébként világít a lámpa, és ez így életveszélyes, akkor erre nem szoktak mást használni, csak azt, hogy az az épület szétrohad, és ezt pont így használtam. Az a helyzet, hogy nagyon sok iskola ilye n állapotban van ma, és példaként hoztam föl Gyöngyöstarján kapcsán. Ugyanez a helyzet a „megbukik egy reform” kifejezésnél. Ha általános elégedetlenség van egy átalakítás után, sztrájk volt, petíciók születtek, tüntetések voltak, akkor nehéz azt mondani, hogy nem bukott meg, merthogy megbukott. Ráadásul, ha elolvassa az ember az OECD jelentését, akkor abból egyértelműen látszik, hogy rossz irányba halad a magyar oktatás, tehát megbukott. Ezt nem lehet máshogy finomítani, nem tudok rá jobb szót. Kitalálhatj uk persze azt, hogy átmenetileg, ideiglenesen sajnálatos módon kerülőútra került, csak nincs értelme. Megbukott. S ezért kellene rendszerszintű változásokat végrehajtani és nem reszelgetni; és ezért használom rendszeresen ezt a reszelgetni kifejezést. Abban meg egyetértek Vinnai Győzővel, hogy persze, a családból hozott különbségeket csökkentenie kellene a közoktatásnak, csak az a baj, hogy erre képtelen. Nemhogy nem tartja szinten, hanem növeli a családból hozott különbségeket, ezért kellene megváltozt atni alapjaiban. ELNÖK : No, kérem szépen, az a helyzet, hogy senki nem jelentkezett további hozzászólásra, de kötelességem megkérdezni, hogy kíváne még valaki élni a felszólalás lehetőségével. (Nincs jelzés.) Megállapítom, hogy nem. Az általános vitát lez árom. Megkérdezem államtitkár urat, hogy kíváne most reflektálni az elhangzottakra. (Dr. Palkovics László jelzésére:) Parancsoljon! Palkovics államtitkár urat illeti a szó. DR. PALKOVICS LÁSZLÓ, az Emberi Erőforrások Minisztériumának államtitkára : Köszönö m szépen. Az előbb félreértés volt, én azt gondoltam, hogy ott a 15 perc helyett hosszabban beszélhetek. Akkor most folytatnám részben a reflexiókkal, illetve nyilván egy összefoglalóval. A köznevelési rendszer kapcsán a fenntartói funkcióról beszéltünk. S ok megjegyzés hangzott el az önkormányzati működtetéssel kapcsolatosan, hogy mennyire volt jó, mennyire nem volt jó. Én azt gondolom, ezt a vitát nem ebbe az irányba érdemes folytatni. Itt alapvetően a probléma és a vita tárgya az volt, hogy egy ilyen vegy es rendszer mennyire tud jól működni, amikor nem biztos, hogy tisztázottak a felelősségek, nem biztos, hogy tisztázott, hogy ki melyik részéért felel. Említettem itt néhány példát, hogy mégis miről volt szó, mondjuk, a beszakadt gimnáziumtetőt. Valaki felh ívott bennünket egy budapesti nagy gimnáziumból itt a környéken, hogy beszakadt a tető, azonnal tegyen valamit a KLIK, javíttassa meg. Igen ám, csakhogy az nem a KLIK feladata volt, tehát ennyire nem voltak jók. Az említett példa, hogy a digitális tábla mö gött nem festődött le a vakolat, merthogy azt nem tartotta senki fontosnak, hogy lefessük, ezek nem jó dolgok. Tehát én azt hiszem, itt nem arról kell vitatkozni, hogy az önkormányzat megtette vagy nem tette meg, amit meg kellett neki tenni; nem jók az ily enfajta kevert ügyek.
