Országgyűlési Napló - 2016. évi tavaszi ülésszak
2016. május 25. szerda (157. szám) - Az oktatás szabályozására vonatkozó és egyes kapcsolódó törvények módosításáról szóló törvényjavaslat általános vitája - ELNÖK: - VINNAI GYŐZŐ (Fidesz):
3800 tanórán belül és tanórán kívül. Véleményem szerint azért kell egy egységes irányítás, egységes működtetés, hogy ne legyenek olyan különbségek az oktatásban, mint 2010 előtt. Most hadd hozzak egy olyan példát, hogy mondjuk, egy XII. kerületi iskola és egy kis szabolcsi iskola közötti különbség a működtetésben, forrásban, szakos tanárban, szakmaimódszertani kérdésekben megjelent. Én egy olyan vidékről jövök, ÉszakkeletMagyarországról, SzabolcsSzatmárBereg megye nyugati részéről, a Nyíregyházától nyugatra eső részről, ahol az iskola, pontosabban a tudás az a kitörési pont a diák számára, hogy sikeres felnőtt legyen, hogy megszerezze a kompetenciákat vagy a szükséges tudást, mert ez a társadalmi mobilitás legfontosabb tényezője; nem a vagyon, hiszen itt alapvetően középosztálybeli, alsó középosztálybeli vagy szerény jövedelmű családok gyerekeiről van szó. És ezért gondolom én azt, hogy a jó iskolának a XXI. század második évtizedében képességet, készséget kell fejleszteni, esélyt kell teremteni, minőséget kell adni, egységes minőséget kell adni és a tehetséget gondozni kell. Árulkodó volt még a hozzászólások többségében, ez az utolsó ilyen reagálásom, hogy csak a működtetés körül forogtak, merthogy valamit lehet kritizálni, hogy nem mű ködik jól, nem jó a szervezeti forma, adósságot halmoz fel. Ennek az lehet az oka, hogy tulajdonképpen a KLIKnek, mondjuk ki, vagy az állami intézményfenntartónak, amikor ezt elhatároztuk, hogy az önkormányzatoktól átvesszük, egy olyan járatlan úton kelle tt mennie, amely járatlan úton a tapasztalatok után - ebben Hiller Istvánnal egyetértek - pontosítani, javítani szükséges ezen a rendszeren. Ez a törvényjavaslat ezt hozza be elénk. Tehát én egyetértek a rendszerrel, de ezen javítani, pontosítani szükséges . És talán hadd mondjam azt, hogy a költségvetési törvény vitája még nem zárult le, és önök mindenféle számot mondanak, hogy milyen súlyos működéshiány lép fel. Az az 55 milliárd forint reményeink szerint ott lesz. A kormány - nem is tudom, talán ma van ko rmányülés - dönteni fog, és ez az 55 milliárd forint reményeink szerint rendelkezésre fog állni. Tisztelt Képviselőtársaim! Engedjék meg nekem, hogy a szakképzésről szóljak néhány percben, mert éppen egy éve volt a szakképzésről szóló 2011. évi CLXXXVII. t örvénycikk módosításának az általános vitája, amelyet a most benyújtott törvényjavaslat a nemzeti köznevelési és a szakképzési rendszer megújítása során szerzett - és megint csak azt mondom - tapasztalatok alapján módosít. Én úgy látom, hogy a korábban meg kezdett folyamat továbbvitele, illetve a jogalkalmazási tapasztalatok alapján vált szükségessé ez a módosítás. Én ki merem mondani, hogy itt nem irányváltásra, hanem finomhangolásra, javításra van szükség. Emellett szövegpontosító értelmezés és alkalmazás, a végrehajtást könnyítő módosítás is található a törvényjavaslatban. Nézzük meg, hogy mi a cél a szakképzés vonatkozásában, csak kettő mondatban! Az a cél, hogy olyan gyakorlatorientált legyen a képzés, amely használható tudást ad a képzésben részt vevők számára, ők pedig a munkaerőpiacon boldogulhatnak, s így a személyes sikerük mellett a gazdaság és a társadalom számára is fontos célt teljesítenek, vagyis hogy a szakképzett munkaerő rendelkezésre álljon, javuljon a foglalkoztatottság, és a gazdasági növe kedés is dinamikus maradjon. Tisztelt Képviselőtársaim! Éppen ma olvastam egy cikket. Hadd mondjam el ezt a kis példát önöknek, hogy mennyit keres külföldön egy kőműves. Éppen ezt hallottam, hiszen a magyar építőipari szakemberek, egyáltalán a szakmunkások , hogyha elmennek külföldre, akkor jelentős összeget tudnak keresni. És a hiányszakmák kapcsán - az építőiparban a bádogos, az ács, a kőműves, a burkoló, ezek hiányszakmának tekintendők - ez a törvényjavaslat lehetőséget ad arra, hogy a szakképzés megújítá sa kapcsán a hiányszakmákat próbáljuk csökkenteni; ha azonnal ez nem is megy, de elinduljunk ezen az úton. Néhány konkrétumot engedjenek meg a módosításokból, amit az államtitkár úr az expozéjában már említett. Újradefiniálja a szakmai érettségi fogalmát. Kimondja, hogy a 2017től bevezetésre kerülő ágazati szakmai érettségit nemcsak emelt szinten, hanem 2017től középszinten is letehetik a diákok. Jelenleg ez a fajta érettségi vizsga a szakképzési törvény szerint csak emelt szintűnek minősül. Tehát ez is m utatja, hogy a való életből indul ki ez a módosítás.
