Országgyűlési Napló - 2016. évi tavaszi ülésszak
2016. május 25. szerda (157. szám) - Az ülésnap megnyitása - A Nemzetközi Büntetőbíróság statútumának és a statútum 8. cikkére vonatkozó kampalai módosításának kihirdetéséről szóló törvényjavaslat általános vitája - ELNÖK: - DR. STAUDT GÁBOR, a Jobbik képviselőcsoportja részéről:
3756 Na, és itt kezdődnek a problémák, államtitkár úr, hiszen önök a tényállásban, amit a Btk.ba be szeretnének iktatni, pontosan azt a fogalomrendszert és azt a büntetési rendszert használják, amelyet a kommunista rendszerek és a nemzetiszocialista rendszerek bűneinek a nyilvános tagadásánál a Btk.ba beépítettek. (9.50) Ez miért problémás? Azért problémás, mert önök azt s zeretnék, hogy a Btk.ba az kerüljön be, hogy ha valaki egy nemzetközi szerződéssel kimondott vagy Nemzetközi Büntetőbíróság által vagy magyar bíróság által megállapított - most hadd ne soroljam fel, emberiesség elleni, háborús - bűncselekményeket és minde n egyebet tagadja, kétségbe vonja, jelentéktelen színben tünteti fel, három évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő. Ez elsőre nem is tűnik problémásnak, mert miért szeretné ezt bárki tagadni, kérdezhetik önök. Viszont kérdezem én: honnan lehet tudni, vagy egy átlag állampolgár tudni fogjae? Mert a kommunista rendszer, a nemzetiszocialista rendszer bűneinek tagadásánál még azt lehetett mondani - bár az a tényállás se jó , hogy Magyarországon nagyon sok esemény történt, sajnálatos módon, amelyről az át lag állampolgár is tud, tanul róla az iskolában, illetőleg nagyjából tudja, hogy hol van a véleménynyilvánítás határa; most ennek nem mennék bele a részleteibe, hogy pontosan jól vane ez megfogalmazva vagy nem, de nagyjából a jogbiztonságnak ebben a formá ban megfelel. Viszont ebben az esetben olyan tágra nyitjuk a kapukat, amely esetben egy magyar állampolgárnak nem feltétlenül kell tudnia, hogy mondjuk, egy nemzetközi szerződés, egy nemzetközi bíróság vagy akár a magyar bíróság jogerős ítéletében ezekben az esetkörökben milyen döntést hozott. Még ez se lenne probléma egyébként, de az a tény, hogy önmagában a kétségbevonáshoz, a jelentéktelen színben való feltüntetéshez nem társul semmilyen pluszcselekmény, ez már egy kicsit veszélyes, tehát akár a történel mi kutatásokra is kiterjedhet. Ez azért fontos, államtitkár úr - és javasolom, hogy még módosító javaslatot be lehet terjeszteni önök által is, és mi is meg fogjuk fontolni , mert az előbb említett tanácsi kerethatározat így szól, és azt várja el Magyaror szágtól, hogy „nyilvánosság előtt erőszakra, gyűlöletre uszítás faji, bőrszín szerinti, vallási, származás szerinti” csoport valamely tagjával szemben - ez eddig rendben van , „népirtás, emberiesség elleni vagy háborús bűncselekmények nyilvánosság előtti védelmezése, tagadása vagy súlyosan jelentéktelen színben való feltüntetése” - eddig is még rendben lenne - esetében kell büntetőjogi tényállást alkotni, de itt jön az a plusz hozzáfűznivaló - el kellett volna talán az egész tényállást olvasni , „amennyib en az adott cselekményt olyan módon valósítják meg, hogy az a csoport vagy annak valamely tagja elleni erőszakra vagy gyűlöletre való uszításra alkalmas” - és itt van a kutya elásva. Úgy kellett volna beemelni ezt a tényállást, hogy nem elég, mondjuk, egy történészprofesszornak a világ bármely táján megnyilvánuló és egyébként megállapított, senki által nem tagadott, mondjuk, népirtással kapcsolatos disszertációjában, ha mondjuk, azt mondja, hogy ott százzal kevesebb vagy több ember halt meg, tudományos módo n, akkor ezen tényállás alapján három évig terjedő szabadságvesztéssel lehet büntetni úgy, hogy az európai kerethatározat nem ezt írja elő, államtitkár úr. Egyértelműen bele kellett volna venni ebbe a tényállásba, hogy a gyűlöletre, uszításra alkalmasnak k ell lennie, illetve fenyegetőnek kell lennie az adott csoportokra vonatkozóan. Tehát ez teljesen rendben is lenne így, ha ez beemelésre került volna. Egyébként még, ha ez nem lenne elég, akkor az 1. cikk, amit hivatkoznak, még azt is megfogalmazza, hogy a tagállamok dönthetnek úgy, amikor átültetik ezeket a passzusokat, hogy kizárólag azt a cselekményt büntetik, amely a közrend megzavarására alkalmas, fenyegető, gyalázkodó vagy sértő jellegű. Tehát egyértelművé teszi egy másik bekezdése is az 1. cikknek, a (2) bekezdése, hogy itt az uniós jog azt várja el, hogy olyan esetekben legyen büntetendő a különböző háborús bűncselekmények, népirtások tagadása vagy jelentéktelenebb színben való feltüntetése, amely esetekben ez gyalázkodó, uszító jellegű.
