Országgyűlési Napló - 2016. évi tavaszi ülésszak
2016. május 25. szerda (157. szám) - Az ülésnap megnyitása - A Nemzetközi Büntetőbíróság statútumának és a statútum 8. cikkére vonatkozó kampalai módosításának kihirdetéséről szóló törvényjavaslat általános vitája - ELNÖK: - BARTOS MÓNIKA, a Fidesz képviselőcsoportja részéről:
3751 A statútum 1999ben magyar részről aláírásra került, amit egy 2001es országgyűlési határozat erősíte tt meg, és a megerősítő okirat letétbe helyezése 2001. november 30án megtörtént. Ezt azért érdemes kiemelni, mert a statútum a 60. állam megerősítő, elfogadó, jóváhagyó vagy csatlakozási okiratának elhelyezése utáni 60. napot követő hónap első napján lép hatálya. A statútum így 2002. július 1jén lépett hatályba. A statútum szövege azonban magyar nyelven mind a mai napig nincs kihirdetve. A ratifikáló országgyűlési határozat T/4490. szám alatt törvényjavaslatként folyamatosan az Országgyűlés előtt volt 200 3 és 2006 között, ám azt végül visszavonták, ezért a Nemzetközi Büntetőbíróság statútumának formálisan mind a mai napig nincs hivatalos, jogszabályerejű magyar nyelvű szövege. Az előttünk fekvő törvényjavaslathoz csatolt hivatalos fordítás pótolja ezt a hi ányt. A Nemzetközi Büntetőbíróság önálló jogi személyiséggel rendelkező nemzetközi intézmény, amelynek székhelye Hágában van, tevékenységei, működése költségét a részes államok által fizetett tagdíjakból, önkéntes hozzájárulásokból és az ENSZ által nyújtot t alapból fedezi. A népirtással, emberiesség elleni bűncselekményekkel és háborús bűncselekményekkel vádolt személyek ügyeinek lefolytatására alakult bíróság joghatósága 2017 után kiegészül. 2017 után lép ugyanis hatályba a 2010ben Kampalában elfogadott m ódosítás, amely az agresszió bűncselekményét a statútumba iktatja. A kampalai módosítás eredményeként a tiltott fegyverek használatának szélesebb köre is a statútum által büntethető cselekménnyé válik. A bíróság elsősorban olyan esetekben gyakorolja joghat óságát, ahol a statútum részese az állam, ahol a bűncselekményt elkövették, vagy ahol az adott állam az elkövető állampolgársága miatt érintett. Ettől eltérő eset is lehet, amikor a Biztonsági Tanács utalja az ügyet a bíróság elé, vagy amikor olyan államok , amelyek nem részesei a statútumnak, elfogadják a bíróság joghatóságát. A bíróság elsősorban a nemzetközi közösség egészét érintő ügyekben jár el, akkor, ha az kellő súlyú és a nemzetközi közösség érdekét szolgálja, hogy a bíróság ítéletet hozzon. Azért v an ez így, mert a nemzetközi bűncselekmények üldözése a nemzetállamok feladata. Így ezen esetekben nem a Nemzetközi Büntetőbíróságnak, hanem a nemzeti igazságszolgáltatásnak van elsődleges joghatósága. A statútum, azaz a nemzetközi jog nem helyettesíti a n emzeti büntetőjogot, hanem kiegészíti azt. Ezen elv alapján a nemzeti büntetőjog elsőbbséget élvez a nemzetközi bűncselekmények felelősségre vonása tekintetében. A bíróságnak alárendelt joghatósága van, vagyis csak akkor foglalkozhat az üggyel, ha a nemzet i bíróságok képtelenek vagy nem hajlandók eljárni. Eddig a bíróság négy helyzetet vizsgált, és 12 személy ellen adott ki elfogatóparancsot. A négy érintett helyszín ÉszakUganda, a Kongói Demokratikus Köztársaság, a Középafrikai Köztársaság és Dárfúr. A b íróság első perének, amely a kongói milicista vezér, Thomas Lubanga pere volt, 2008. június 23án kellett volna kezdődnie, de azt június 13án megállították, a bírók ugyanis úgy ítélték meg, hogy azzal, hogy az ügyész nem volt hajlandó a potenciálisan felm entő anyagokat bemutatni, sérült Lubanga tisztességes eljáráshoz való joga. Lubanga tárgyalását 2009. január 26án indították el ismét, végül 2012ben 14 év börtönre ítélték, hiszen egyértelműen igazolódtak a vádak, amelyek szerint Lubanga a 20022003ban folyt összecsapások idején 15 évesnél fiatalabb gyermekeket sorozott be a Kongó Felszabadítása Hazafias Erői nevű félkatonai szervezet egységeibe. Ez a példa is rávilágít arra, hogy a statútum tartalmazza a nemzetközileg elfogadott eljárási alapelveket. Il yen a vádlott jelenlétében lefolytatandó nyilvános tárgyalás, az ártatlanság vélelme, a vád megismerésének lehetősége vagy a védelem előkészítéséhez szükséges eszközökkel és a védővel való rendelkezés. Ugyanakkor a statútum számos fontos büntetőjogi alapel vet nevesít, így a nullum crimen sine lege elvet, vagy a visszaható hatály tilalmát. A statútum a hivatalos minőségre való tekintet nélkül mindenkire vonatkozik, ezért biztosítani kell, hogy a törvényekben biztosított mentelmi jog, illetve a büntetőjogi fe lelősségre vonást feltételesen elhalasztó egyéb mentesség ne akadályozza a bíróságot az eljárásban. Ezért a statútum belső jogrendbe illesztéséhez szükséges a mentelmi joggal kapcsolatos, kétharmados
