Országgyűlési Napló - 2016. évi tavaszi ülésszak
2016. május 24. kedd (156. szám) - Napirend utáni felszólaló: - ELNÖK: - DEMETER MÁRTA (MSZP):
3741 Egészen döbbenetes! „Ezt a nyilatkozatot augusztus 27én, csütörtökön délig kellett megküldeni Czomba Sándor ak kori államtitkárnak. A megküldött nyilatkozatokat az államtitkárság nem tartotta elég egyértelműnek, ezért telefonon instruálta a fenntartókat, hogy egészítsék ki a nyilatkozatukat azzal, hogy egyúttal lemondanak a 2016/2017es tanévre szóló keretszámok ig ényléséről is. A nyilatkozatok szaktárca általi begyűjtése után hónapokig nem történt semmi. Az Alapítványi és Magániskolák Egyesülete a 2016/2017es tanév indításának ellehetetlenülése miatt 2016 tavaszán több alkalommal megkereste az NGMet az alapítvány i iskolák szakképzési centrumokba történő szervezésének alternatív megoldásával, valamint tárgyalási kezdeményezéssel. Ezekre a megkeresésekre a mai napig nem jött válasz. A napokban nyilvánossá vált egy, az integrációra vonatkozó megállapodástervezet. A m egállapodástervezetből jól látható az állami intézményfenntartó hozzáállása az oktatáshoz. A köznevelési intézményeket nem a tanuló fejlődését elősegítő tanulási térnek, nem a pedagógiaiszakmai munka terepének, hanem ingó (különösen informatikai és multif unkcionális eszközökből, valamint gépjárművekből álló) és ingatlan vagyonoknak látja. Bár a dokumentum címe az, hogy megállapodástervezet, a tervezet nem garantálja a polgári törvénykönyv szerződésekre vonatkozó kikötéseit. A kötelmi jogviszony egyoldalú, a felek a szerződés szövegét nem közös akaratukkal dolgozták ki. A vagyont ugyan nem elkobozza, hanem tartós ingyenes használatba veszi. A tanulókról a 21 mellékletből a 18. melléklet kér először információt. A megállapodás szövege a tanulók képzésének zav artalan, változatlan folytatására még csak nem is utal. Az iskola pedagógiai programjának végrehajtására semmilyen garanciát nem fogalmaz meg a dokumentum. A megállapodástervezetből kitűnik az átvevő fél viszonyulása a szakképzéshez, közoktatáshoz. Ahogy a z iskolákról mint helyiségből, eszközökből, dolgozókból és tanulókból álló egyenintézményről gondolkodnak, abból látszik, hogy fogalmuk sincs arról, hogy miért olyan kudarcosak gyakran az állami iskolák, és miért választják tanulók és szülők tízezrei az al apítványi és magániskolákat.” Eddig az idézet. Szerettük volna ezzel is felhívni a figyelmet a nem állami intézmények ellehetetlenítésére és a szakképzés lezüllesztésére, ami manapság Magyarországon folyik. Köszönöm a figyelmüket. ELNÖK : A következő napire nd utáni felszólalásra jelentkezett Demeter Márta képviselő asszony „A honvédelem napjára” címmel. Öné a szó. DEMETER MÁRTA ( MSZP ): Köszönöm a szót. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Képviselőtársaim! Május 21én ünnepeltük a magyar honvédelem napját, a budai Vá r 1849es visszavételének évfordulóját. A magyar hadtörténet egyik legfelemelőbb pillanata volt, amikor a magyar szabadságért és az 1848as forradalom vívmányainak megvédéséért folytatott szabadságharc a tetőpontjához érkezett. Habár a szabadságharc az 184 9es dicsőséges tavaszi hadjárat minden sikere ellenére elbukott, a küzdelem mégsem volt hiábavaló. Az 1848as forradalom rakta le a modern Magyarország alapjait, és a szabadságharc biztosította, hogy ezeket az alapokat soha többé ne lehessen lerombolni. 1 84849ben egy egész nemzet küzdött a szabadság, egyenlőség és testvériség kivívásáért. E nemes küzdelem során született meg a Magyar Honvédség, az a fegyveres erő, amelyre csakúgy, mint 1849ben, ma is büszke lehet az egész nemzet. Ma a XXI. század elején szerencsére nincs szükség Magyarországon az 1849es tavaszi hadjáratot idéző nagy csaták megvívására. Nem kell Magyarország egész lakosságának fegyverben állnia, más haderők támadásától tartva. Általános közvélekedés, hogy ma Magyarország katonai értelemb en biztonságban van, és szerencsére elmondható, hogy megalapozott ez a vélekedés.
