Országgyűlési Napló - 2016. évi tavaszi ülésszak
2016. február 29. hétfő (130. szám) - Hollik István (KDNP) - az emberi erőforrások miniszteréhez - „Hogy állunk a bölcsődei ellátások fejlesztésével?” címmel - ELNÖK: - DR. RÉTVÁRI BENCE, az Emberi Erőforrások Minisztériumának államtitkára:
370 bölcsődékkel kapcsolatosan milyen konkrét intézkedéseket tervez a kormány, és ezeknek mi lesz a költségvonzata. Köszönöm szépen. (Taps a kormánypártok soraiban.) ELNÖK : Köszönöm, képviselő úr. Válaszadásra megadom a szót Rétvári Bence államtitkár úrnak. DR. RÉTVÁRI BENCE, az Emberi Erőforrások Minisztériumának államtitkára : Köszönöm szépen a szót, elnök úr. Tisztelt Képviselő Úr! T isztelt Ház! Ahogyan már ön is utalt rá, két oka is van annak, hogy miért fogott a kormány akár a bölcsőde, akár az óvodafejlesztések körében fokozatváltásba, és miért másfélszeresekétszerese a bölcsődeépítésnek, óvodaépítésnek a sebessége annak, mint a 2010et megelőző időszakban. Az egyik ok, hogy családbarát országot építünk, és úgy gondoljuk, hogy ebben a nőknek meg kell adni a szabadságot, a családoknak meg kell adni a szabadságot, hogy maguk döntsék el, hogy ha akarnak, akkor kéthárom évig otthon m aradhatnak a gyermekkel, és ne az állam döntse el, hogy ez maximum két év lehet, hanem kibővítettük, hogy akár három év is lehessen, ugyanakkor, ha valaki akar, akkor akár fél év után a gyed extrával visszamehessen dolgozni, és mindamellett a gyermeknek a napközbeni gondoskodásáról, felügyeletéről is a különböző állami szervek vagy a bölcsődék révén tudjon a közösség gondoskodni, ezáltal a nőknek minél szélesebb körű szabadságot nyitunk meg. Erre igény is van, hiszen a nők foglalkoztatottsága évtizedes reko rdokat döntöget, és annyi nő állt munkaviszonyban az elmúlt esztendőben, mint az elmúlt évtizedekben még soha. Ezáltal megnőtt az igény, hiszen egyre több gyermek születik, magasabb a gyermekek születési száma, mint az előző években, a nők foglalkoztatotts ága is magasabb szintű, tehát egyértelmű, hogy több bölcsődére van szükség. Ezért mind a fejlesztési források tekintetében, mind a jogi formák tekintetében igyekeztünk rugalmasabbá, szélesebb körűvé és a családok igényeihez jobban igazodóvá tenni a bölcsőd ei ellátási rendszert. Fontos volt, hogy a területi egyenlőtlenségeket kiküszöböljük, hiszen nagyon sokszor pontosan a kisebb településeken, a nehezebb sorsú településeken nem voltak bölcsődék: rugalmasabb legyen, többlépcsős legyen, többszereplős, minél c saládiasabb, minél kisebb létszámú, és adott esetben minél közelebb legyen a munkahelyhez is. Ezért nyitottunk meg három új kategóriát a meglévők mellett: a minibölcsődét, a családi bölcsődét és a munkahelyi bölcsődét. A minibölcsődének sokkal könnyebbek a működési feltételei, egyszerűbb ezeket létrehozni. A családi bölcsőde szintén talán a korábbi családi napközihez hasonlít a leginkább. A munkahelyi bölcsőde pedig abban segít, hogy ha egy munkahelyen vállalja egy munkáltató, hogy ebben is segíti a dolgozó it, akkor az állam is segítséget nyújt ahhoz, hogy ilyen munkahelyi bölcsődéket létrehozzanak. Az önkormányzatok akár önállóan, akár társulásban, akár ellátási szerződés alapján, valamilyen fenntartóval kötött társulási szerződéssel is elláthatják ezt a fe ladatot. Az a célunk, hogy a három éven aluli gyerekek ellátását biztosító férőhelyek száma 2018ig, a ciklus végéig 44 ezerről 60 ezerre emelkedjen. Ez 37 százalékos bővülést jelentene, és azt jelentené, hogy a 2014es 16 százalékos korosztályon belüli fé rőhelyszámot 22 százalékra tudnánk emelni, amely már európai uniós szinten is becsülendő szám, azt hiszem. A fejlesztési forrásokból 2020ig 100 milliárd forint az, ami e tárgykörben rendelkezésre áll bölcsődék és óvodák fejlesztésére, nagyon sokféle jogcí men. A terület- és településfejlesztési operatív programokban is találhatók ilyenek, a versenyképes KözépMagyarország operatív programban is vannak források, de megjelentek már EFOPos források is, 2016. január 8án kettő is: az egyik a „Családbarát, munk ába állást segítő intézmények, közszolgáltatások fejlesztése”, a másik pedig „A foglalkoztatás és az életminőség javítása családbarát, munkába állást segítő intézmények, közszolgáltatók fejlesztésével” címén. Ezek összességében már 53 milliárd forintnyi pl uszforrást jelentenek bölcsődei, óvodai férőhelybővítésre is fordíthatóan. Ahogy a képviselő úr is fogalmazott, ez a gazdaságfejlesztésnek is fontos része, hiszen azok, akik akarnak, így könnyebben vissza tudnak menni dolgozni. Éppen ezért a gazdaságfejles ztési és
