Országgyűlési Napló - 2016. évi tavaszi ülésszak
2016. május 24. kedd (156. szám) - Az Európai Unió harmadik országokkal kötött kereskedelmi és beruházási megállapodásával kapcsolatos követelményekről szóló határozati javaslat általános vitája - ELNÖK: - FIRTL MÁTYÁS, a KDNP képviselőcsoportja részéről:
3626 ELNÖK : Köszönöm szépen, képviselő úr. Köszöntöm képviselőtársaimat. A KDNP képviselőcsopor tjának vezérszónoka, Firtl Mátyás képviselő úr következik. Parancsoljon, képviselő úr! FIRTL MÁTYÁS, a KDNP képviselőcsoportja részéről : Köszönöm a szót. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Képviselőtársaim! Az Európai Unió harmadik országokkal kötött kereskedelmi és beruházási megállapodásaival kapcsolatos követelményekről szóló H/9798. számú határozati javaslat, mint ahogy már Hörcsik elnök úr fogalmazott is, a bizottságunkban több vitát is kiváltott. Ezekre ő már a vezérszónokiban részletesen kitért, úgyhogy én a felszólalásomban csak néhány lényegi kérdésre szeretnék kitérni, amelyek rendkívül fontosak Magyarország számára, és Magyarország számára az Európai Unióval és Kanadával, de általában a harmadik országokkal kötött kereskedelmi, beruházási megállapodások megkötése során is fontos. Ez a legfontosabb, ami itt már sokszor elhangzott, a GMOmentesség. Magyarország Alaptörvényének XX. cikke jó fogódzkodót ad a GMOmentességgel kapcsolatban az azokkal kapcsolatos aggodalmakra: mindenkinek joga van a testilelki egészséghez. A (2) bekezdés: „Az (1) bekezdés szerinti jog érvényesülését Magyarország genetikailag módosított élőlényektől mentes mezőgazdasággal, az egészséges élelmiszerekhez és az ivóvízhez való hozzáférés biztosításával, a munkavédelem és az egészségü gyi ellátás megszervezésével, a sportolás és a rendszeres testedzés támogatásával, valamint a környezet védelmének biztosításával segíti elő.” (12.00) Több mint négyéves tárgyalási folyamat eredményeként 2015 januárjában megszületett a genetikailag módosít ott növények köztermesztésének tagállami tiltását lehetővé tevő uniós jogszabálymódosítás. Ennek az irányelvnek a magyar jogrendbe történő átültetését szolgálta az Országgyűlés által 2015 májusában elfogadott törvény. A törvény hatálybalépését követően Ma gyarország már nemcsak környezeti és egészségügyi kockázatokra, hanem társadalmi és gazdasági hatásokra hivatkozva is megtilthatja a GMOnövények termesztését. A génmódosított növények termesztésének tiltásában hazánk vezető szerepet játszik Európában: az uniós irányelvek és az európai uniós országok közül elsőként ültettük hazai jogrendünkbe, így elsőként is éltünk a tiltási lehetőséggel. Ezzel egy újabb fontos lépést tettünk a GMOmentes magyar mezőgazdaság megőrzéséért. De úgy gondolom, rendkívül fontos, hogy az elővigyázatosság elvét kell alkalmazni minden olyan technológia kapcsán, amelynek hatásáról nincsenek kielégítő adatok. Néhány nappal ezelőtt megjelent az amerikai tudományos akadémia GMOk hatásairól szóló elemzése, amelyről a magyar és a külföld i sajtó is beszámolt. A tanulmány több helyen utal a bizonytalansági tényezőkre és a nem várt hatások megjelenésére. Készítői megjegyzik, hogy a jelenleg használt OECD állatkísérletes módszerek nem kellően alkalmasak a különbségek kimutatására. Az előírt v izsgálatok hossza pedig mindössze 90 nap, ami nem elegendő a krónikus hatások kifejeződésére. Ezt Magyarország is kifogásolta az uniós tárgyalások során. A tanulmány szerzői sürgetik a megfelelő tesztelési módszerek kidolgozását, amelyekkel a mellékhatások at mérni lehet. Az amerikai szántóföldi kísérletek adatait összegezve megállapították, hogy a génmódosított technológia nem növelte szignifikánsan a terméshozamot sem kukorica, sem gyapot, sem szója esetében a hagyományos termesztésekhez viszonyítva. Kieme lt érdek, hogy a szigorúnak minősülő uniós humánegészségügyi, állat- és növényegészségügyi, élelmiszerbiztonsági, állatjóléti, fogyasztó- és környezetvédelmi szabályok maradjanak meg, és ne gyengüljenek. Itt szó volt már ratifikációról. A kormány Külgazda sági és Külügyminisztériumának álláspontja szerint a tárgyalások jelenlegi helyzete alapján ezek a megállapodások az EU és a tagállamok hatáskörébe tartozó elemeket is tartalmaznak. Így értelemszerűen az EUtagállamok nemzeti
