Országgyűlési Napló - 2016. évi tavaszi ülésszak
2016. május 24. kedd (156. szám) - Az Európai Unió harmadik országokkal kötött kereskedelmi és beruházási megállapodásával kapcsolatos követelményekről szóló határozati javaslat általános vitája - ELNÖK: - DR. HÖRCSIK RICHÁRD, a Fidesz képviselőcsoportja részéről:
3621 Külgazdasági és Külügyminisz térium illetékes államtitkára, Mikola István tájékoztatta és tájékoztatja a bizottság tagjait és ezen keresztül a nyilvánosságot. Tavaly februárban - emlékeztetem a képviselőtársaimat - az Országgyűlésben vitanapon vitattuk meg a témát, ahol például Navrac sics Tibor uniós biztos is felszólalt. Tisztelt Képviselőtársaim! Az Európai Unió közös kereskedelempolitikája tekintetében úgynevezett kizárólagos hatáskörrel rendelkezik. Ez így volt már a római szerződés szerint és a hatályos lisszaboni szerződés szerin t is. A kizárólagosság hatásköre ugyanakkor csak olyan megállapodásokra érvényes, melyek tárgya a kereskedelempolitikára korlátozódik. Kizárólagos hatáskörbe tartozó megállapodások esetében a ratifikációs folyamatban az Európai Unió részéről csak a Tanács és az Európai Parlament vesz részt. Az előttünk lévő határozati javaslat 1. pontja szerint pedig egyebek mellett az EUUSA közötti transzatlanti kereskedelmi és beruházási megállapodást is majd vegyes megállapodásnak kell tekinteni. Ebben közöttünk nincs v ita. Hangsúlyozom azonban, hogy egyelőre nincs még megállapodás, csak tárgyalások vannak, amelyek célja ugyanakkor nagyon ambiciózus, hiszen egy 800 millió főt magában foglaló, a világ gazdasági teljesítményének közel felét adó új EUUSA gazdasági térség m egalakítása a tét. Tisztelt Képviselőtársaim! A vegyes megállapodás kérdése a TTIPvel kapcsolatban nem először merül fel. Az EUtagállamok nemzeti parlamentjeinek rendszeres találkozóin is szinte állandóan napirendre kerül, sőt, ha jól emlékszem, már 2014 nyarán az európai uniós tagállamok uniós ügyekkel foglalkozó parlamenti bizottságainak úgynevezett COSACülésén éppen holland kezdeményezésre összesen 20 tagállami parlament, kamara bizottsági elnöke, köztük jómagam is egy úgynevezett politikai párbeszéd keretében közös véleményt juttattunk el az Európai Bizottság részére. Nos, ebben a véleményben annak a meggyőződésnek adtunk hangot, tehát a 20 nemzeti parlament, hogy a létrejövő EUUSAmegállapodást úgynevezett vegyes megállapodásnak kell tekinteni, mive l számos rendelkezése, ahogy hallottuk a miniszter úrtól is, tagállami hatáskörbe tartozó kérdéseket is érint. Ami egyelőre biztos, ellentétben a CETAval, ami az EU és Kanada közötti, ténylegesen már lezárt szabadkereskedelmi megállapodás, hogy a TTIP ese tében még csak tárgyalásokról beszélhetünk. Ezek a tárgyalások pedig 2013 júliusában kezdődtek, az eddigi 13 tárgyalási fordulón vagyunk túl. A kétoldalú egyeztetések 2530 területet fednek le, ezek közül információink szerint 17 esetében létezik úgyneveze tt konszolidált szöveg, amely tartalmazza az EU és az Egyesült Államok álláspontját is, valamint azt a közös alapot, amelyen megkezdődhetnek az egyezkedések. Az EU részéről az Európai Bizottság vezeti a tárgyalásokat, melyek lezárását Magyarország nem sürg eti; mi inkább - ahogy a miniszter úr is említette - egy jó megállapodás kialakításában vagyunk érdekeltek. És egyetértek például Németh Zsolt bizottsági elnöktársam egyik előadásában elhangzottakkal, aki szerint egy rossz TTIP rosszabb, mint ha nem lenne TTIP. Mi egyértelműen abban vagyunk érdekeltek, hogy egy jó TTIP szülessen számunkra. Tisztelt Képviselőtársaim! A tárgyalásokkal kapcsolatban felmerül a nyilvánosság kérdésköre - ezt sem lehet megkerülni. Ha nem is teljesen titkosak a tárgyalások és eredm ényei, sajnos azt látjuk, hogy sem Washington, sem Brüsszel nem igazán törekszik igazi transzparenciára, hogy a polgárai is megértsék és tudják, hogy mi zajlik. Sőt, azt kell mondanom, hogy nem véletlen, hogy az európai polgárok aggodalommal nézik, hogy sz erintük a fejük felett készül valami, amitől tartanak. (11.40) Ez egy demokráciában szerintem nem tolerálható. Meg kell érteni mind a két tárgyaló félnek, ha azt akarják, hogy valóban egy sikeres TTIP legyen, hogy a polgárok elfogadására és a nemzeti parla mentek jóváhagyására vagy támogatására van szükség. Szintén a TTIP kapcsán kiemelt nyitott kérdés, ahogy elhangzott, a vitarendezés ügye. Korábbi elképzelések kapcsán is kiemelt nyitott kérdés volt, a befektető állam vitarendezési mechanizmusa kapcsán ez m ár szerencsére lekerült a tárgyalóasztalról, ugyanakkor 2015 szeptemberében az
