Országgyűlési Napló - 2016. évi tavaszi ülésszak
2016. május 23. hétfő (155. szám) - Napirend utáni felszólalók: - ELNÖK: - FARKAS GERGELY (Jobbik):
3580 Lázár János bürokráciacsökkentő lépései már az év elején igen nagy port vertek fel, de azért, mert elképzelése szerint százezrével kellene elbocsátani az állami szférából közalkalmazottakat, köztisztviselőket. Szerinte így kéne megoldani a jó államot, amit a kormányzat fő programelemévé tett. Szerintünk pedig a jó államhoz al apvetően az kellene, hogy ne motiválatlan, ne kiégett, ne alulfinanszírozott tisztségviselők végezzék a dolgaikat a hivatalokban. Ezért is javasoljuk mi a 2017es költségvetési törvényjavaslatban azt, hogy emeljék mintegy 20 százalékkal a köztisztviselői a lapilletményt, és ezzel összefüggésben kezdeményezzük a bértáblák korrekcióját is. Csak egyetlenegy kis momentumot szeretnék kiemelni ezzel kapcsolatban. Ha a szombathelyi stadion becsült mérnökára, tudjuk, ez 9,6 milliárd forint, és a kivitelező által vál lalt ár, ez 15,2 milliárd, közötti 5,6 milliárdot fordítanánk a köztisztviselők béremelésére, akkor minden magyarországi köztisztviselő 10 ezer forintos béremelést kaphatna havonta. Tehát nem reménytelen az, amiről mi beszélünk, igenis volna még bőven forr ás a következő évi költségvetésben egy átfogó bérrendezésre, amiben mindenki részesülhetne. De ezzel szemben a Fidesz nem tesz semmit. Tudjuk, hogy a köztisztviselői alapilletmény 2008 óta nem emelkedhetett, miután Gyurcsány megállapodott az IMFfel és az Európai Unióval. Banai Péter államtitkár úr több alkalommal kifejtette, hogy valóban nem emelkedik az alapilletmény, tehát a bérek nem növekednek, de ennek is örülni kell, hiszen az IMF még annak idején azt követelte, hogy a mindenkori aktuális kormány csö kkentse ezeket a béreket. De tisztelettel jelentjük, hogy sajnálatos módon nincsen igaza az államtitkár úrnak, hiszen 2008 óta ezek a bérek mintegy 30 százalékot vesztettek az értékükből. Azt kell elképzelni, hogy az átlagkereset ebben a szférában 120 ezer forint, ez körülbelül 90 ezer nettót jelent. De egy középfokú végzettségű köztisztviselő 33 évet kell hogy dolgozzon azért, hogy többet kaphasson, mint a garantált bérminimum, tehát ahhoz képest, hogy mennyi az éhhalálnak a küszöbe, annál egy kicsivel töb bet kaphatna. 2014 júniusában még megígérték nekik az életpályamodellt, amit aztán 2015. december 23án - micsoda karácsonyi ajándék! - visszavontak, és a kormányzat, tudjuk, 2018 előtt nem is ígér semmi átfogó rendezést. Ezzel szemben - még egyszer - mi, a Jobbik képviselői javasoltuk a következő évi költségvetés törvénytervezetében, mint ahogy azt tesszük minden évben, mióta a parlament tagjai vagyunk, hogy az alapilletmény, illetve a bértáblák végre tisztességgel korrekcióra kerüljenek. Köszönöm szépen, hogy meghallgattak. (Taps a Jobbik soraiban.) ELNÖK : Köszönöm szépen. Tisztelt Országgyűlés! Napirend utáni felszólalásra jelentkezett Farkas Gergely képviselő úr, a Jobbik képviselője: „Hangozzék el a diákok véleménye is az Országgyűlésben! - Beszámoló a Jobbik Ifjúsági Tagozatának „Hallasd a hangod!” kampányának eredményeiről. 14. rész” címmel. Tessék! FARKAS GERGELY ( Jobbik ): Köszönöm szépen a szót. Tisztelt Ház! Tisztelt Képviselőtársaim! Engedjék meg, hogy az elmúlt napok, hónapok során rendszeresen el hangzó felszólalássorozatot folytatva ismertessem önökkel - immár 14. alkalommal - középiskolás diákok és fiatalok személyes tapasztalatait, meglátásait és javaslatait, amelyek mindmind hozzájárulnak ahhoz, hogy az oktatás szükséges és időszerű megreformá lását megfelelő irányba fordítsák. Máté, egy 17 éves, 11. osztályos, informatikai iskolában tanuló diák például az alábbiakat fogalmazta meg az Országgyűlés számára, idézem: „A Jobbik Ifjúsági Tagozat programjának keretében kívánom megfogalmazni mondanival ómat a képviselő urakhoz a parlamentbe. Az új kerettantervbe belecsöppenve elég rossz tapasztalatok értek. Főleg az informatika szakirány terén, hiszen vajmi kevés informatikaóránk van, pedig a jövőben egyre több ismeret szükséges ilyen téren a munkahelyek en és az életben, ugyanis nagyon hasznos tud lenni a gyors információáramlás miatt. A felszereltség botrányos, a gépek gyengék, az óraszám nem elegendő.”
