Országgyűlési Napló - 2016. évi tavaszi ülésszak
2016. május 23. hétfő (155. szám) - A hulladékról szóló 2012. évi CLXXXV. törvény módosításáról szóló törvényjavaslat általános vitája - ELNÖK: - KEPLI LAJOS, a Jobbik képviselőcsoportja részéről:
3569 módosító indítvány. A hulladékszállítással kapcsolatban egy könnyítést tartalmaz olyan szempontból, hogy ha a saját tevékenysége körében keletkező hulladékot szállítja valaki a telephely ei között avagy a hasznosítóhoz, és nem üzletszerűen, hanem eseti jelleggel, akkor ezt hulladékszállítási engedély nélkül megteheti. Ez egyébként egy praktikus módosítás volna, hiszen ez eddig problémát okozott a gyakorlatban. Tudom, mert annak idején én i s jó néhány hulladékszállítási engedélykérelmet állítottam össze olyan vállalkozók számára, akik a saját hulladékukat szállították egyik telephelyükről a másikra vagy a hasznosítóhoz, és rengeteg adminisztrációs többletet okozott ez nekik. Viszont mindig o tt van a másik oldal is, amit ilyenkor figyelembe kell venni, hogy a visszaélés lehetőségét mennyire rejti magában egy szabályozás, mennyire tudnak ezzel visszaélni, ki fogja azt ellenőrizni, hogy a szállítmány, az egyik telephelyről a másikra való szállít ás a saját tevékenységi körében keletkező hulladéke, vagy pedig így próbál álcázni egy üzletszerű hulladékszállítási tevékenységet. Mindenesetre érdemes erre a hatóságoknak odafigyelniük. A lerakási járulékkal kapcsolatban már sokszor kifejtettük a kritik ánkat. Ha egy olyan ösztönzőt próbálunk bevezetni, ami úgy tereli el a hulladéklerakóktól a hulladékot, hogy lerakási járulékot alkalmaz, tehát úgymond „bünteti” azt, aki a lerakást választja, azzal nem feltétlenül a hulladékkeletkezés megelőzését segítjük , vagy a hulladékhierarchia szerint járunk el. Egyrészt erősítheti az illegális hulladéklerakást, másrészt viszont az anyagában történő hasznosítást vagy az energetikai hasznosítást akkor erősítené, ha ennek adottak lennének a feltételei, mert így önmagába n a lerakási járulék egy újabb bevétel a kormány vagy a költségvetés számára, de a hulladékgazdálkodási célok teljesüléséhez nem járul hozzá, akár az újrahasznosítási arányt nézzük, akár az európai uniós hulladékkezelési irányelvet, amely előírja, hogy 203 0 után ne kerüljön lerakóba hulladék, illetve csak az, amit semmilyen más módon nem lehet ártalmatlanítani vagy hasznosítani. Szerintem ezekhez a célokhoz ezáltal nem kerülünk közelebb. A kivételek terén pedig továbbra is a hulladékégetésből származó salak , pernye, azbesztet tartalmazó építőanyaghulladék és kohászati salakhulladék szerepel, amiért a járulékfizetésre kötelezettnek nem kell hulladéklerakási járulékot fizetnie, s természetesen az építési célú hasznosítás esetén sem. Az már többször bebizonyos odott, hogy a hulladékgazdálkodási törvény nem váltotta be a hozzá fűzött reményeket. Legutóbb volt az országos központi koordináló szervezet létrehozása, ami erőltetetten próbálja az egyébként veszteséges hulladékkezelési társulásokat integrálni vagy közp ontosítani, és a néhány nyereségesen működő cég nyereségét felhasználni arra, hogy a veszteségesen működő cégeket gazdaságilag megpróbálja egyensúlyban tartani. Véleményünk szerint az egész rendszert kellene átalakítani. Továbbra is hiányzik a hulladékhasz nosításnak az energetikai hasznosítási lába. Olvashattuk egy háttértanulmányban, amit a Képviselői Információs Szolgálat készített, hogy Európában milyen nagyarányú - NyugatEurópában és Skandináviában is, ahol pedig aztán nagyon odafigyelnek a környezetvé delemre - a háztartási, települési hulladékok energetikai célú hasznosítása. Ezt nálunk továbbra is az egy darab rákospalotai hulladékégető képviseli a maga szerénynek nevezhető arányával, míg Skandináviában és Svédországban harmincvalahány hulladékégető m ű üzemel. Egyébként nem hiszem, hogy a skandinávok ne lennének érzékenyek a levegő minőségére vagy a környezetük biztonságára. Ha hőt tudunk termelni, meg villamos áramot tudunk előállítani a hulladék hasznosításával - megjegyzem, hogy a már előre válogato tt és olyan frakciók ártalmatlanításával, amelyek erre alkalmasak és nem tartalmaznak semmiféle veszélyes hulladékot , tehát ha ezt hasznosítani tudjuk, akkor már el tudjuk érni, ahogy államtitkár úr említette, hogy hatvanvalahány százalékról 57 százalékr a lement a lerakott hulladék aránya, legalábbis a hulladéklerakóban lerakott hulladék aránya; szerintem ez így pontos. Ezzel viszont a töredékére le lehetne csökkenteni, mert jelen pillanatban van, amit nem éri meg gazdaságosan anyagában újrahasznosítani, viszont megfelelő értéke van ahhoz, hogy energetikailag hasznosításra kerülhessen. A koncepcióval van a hiba, így hiába tartalmaz ez a módosító indítvány önmagában akár támogathatónak is nevezhető módosítási javaslatokat. Az azért jelzésértékű a részünkről , hogy vagy
