Országgyűlési Napló - 2016. évi tavaszi ülésszak
2016. május 23. hétfő (155. szám) - A hulladékról szóló 2012. évi CLXXXV. törvény módosításáról szóló törvényjavaslat általános vitája - V. NÉMETH ZSOLT földművelésügyi minisztériumi államtitkár, a napirendi pont előadója:
3565 Köszönöm szépen. Jó estét kívánok! (Megigazítják a székét.) Miután stabilizáltuk a helyzetet, közlöm önökkel, hogy a módosító javaslatok benyújtására csütörtökön, 16 óráig van lehetőség. A hulladékról szóló 2012. évi CLXXXV. törvény módosításáról szóló törvényjavaslat általános vitája Tisztelt Országgyűlés! Soron következik a hul ladékról szóló 2012. évi CLXXXV. törvény módosításáról szóló törvényjavaslat általános vitája a lezárásig. A kormányelőterjesztés T/10530. számon, valamint az Állami Számvevőszék tájékoztató anyaga a parlamenti informatikai hálózaton elérhető. Bejelentem, hogy az előterjesztést uniós napirendi pontként tárgyalja az Országgyűlés. Elsőként megadom a szót V. Németh Zsolt úrnak, a Földművelésügyi Minisztérium államtitkárának, a napirendi pont előterjesztőjének. Parancsoljon, államtitkár úr! V. NÉMETH ZSOLT föl dművelésügyi minisztériumi államtitkár, a napirendi pont előadója : (Hangosítás nélkül.) Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Országgyűlés! Tisztelt Képviselőtársaim! A hulladékokról szóló 2012. évi CLXXXV. törvény 2013. január 1jei hatálybalépése óta a hul ladékgazdálkodás területén pozitív változásokat figyelhetünk meg: a hulladékok mennyiségének csökkenésével párhuzamosan az anyagában hasznosított hulladékok mennyisége folyamatosan növekszik. Ez a mindennapi életünkben úgy jelenik meg, hogy például műanyag vagy papír előállításához egyre több szelektíven gyűjtött hulladékot használnak fel. (Feltűzi a mikrofonját.) Elnézést. Számokban ez a települési hulladék esetében azt jelenti, hogy míg 2012ben a hulladéknak 25,5 százaléka volt anyagában hasznosított, ad dig ez az arány 2014re már 30,5 százalékra növekedett. Hazánkban az Európai Unió tagországait figyelembe véve még mindig magas a lerakott hulladék mennyisége. A hasznosított hulladékok mennyiségének növekedésével párhuzamosan a lerakóba kerülő hulladékok mennyisége folyamatosan csökken azonban. A csökkenés köszönhető a hulladékról szóló törvény hatálybalépésével bevezetett lerakási járuléknak is, amelynek összege ebben az évben hatezer forint tonnánként. A lerakási járulék bevezetése ösztönzően hatott az i pari szereplőkre, hiszen nemcsak környezeti szempontból, de gazdaságilag is megéri a hulladékot hasznosítani. A lerakási járulék bevezetésének hatása a lerakókba kerülő települési hulladék mennyiségére vonatkoztatva is egyértelműen kimutatható: 2012ben a lerakott hulladék 65,4 százalékos aránya 2014re 57,5 százalékra csökkent. Az önök előtt lévő törvénymódosítástervezet egyik kiemelt célja, hogy ezt a pozitív tendenciát még inkább előmozdítsa azzal, hogy egyrészt a lerakásijárulékfizetési kötelezettség et egyszerűsíti, másrészt kiterjeszti további hulladékokra is. Itt olyan, elsősorban ipari hulladékokra kell gondolni, amelyek hasznosítása megoldható, és amelyekre az Európai Unió többi tagországában jellemzően már bevezették a lerakásijárulékfizetési köt elezettséget. Mindenki számára egyértelmű és világos, hogy a hulladék érték, a meglévő hulladéklerakóinkat csak olyan hulladékokkal szabad megtölteni, amelyek egyéb módon nem hasznosíthatók. Ennek feltételrendszerét erősíti tovább a törvényjavaslat. Összef oglalva tehát: a települési hulladéklerakók alapvetően a nem hasznosítható települési hulladékok befogadására és a hulladékok környezetkímélő elhelyezésére lettek létrehozva és nem azért, hogy ott ipari eredetű hulladékot helyezzenek el. Ezért semmi sem in dokolja, hogy az ilyen hulladékok után ne kelljen járulékot fizetni. A járulék kiterjesztése, a rendszer észszerűsítése és egyúttal a kiskapuk bezárása a rendszert fenntarthatóvá teszi. Az egyszerű szabályozás minimálisra csökkenti az eltérő értelmezés leh etőségét, amely így lényegesen kisebb adminisztrációs terhet jelent az érintetteknek. A törvényjavaslat másik kiemelt területe a hulladékszállítással kapcsolatos hatályos szabályozás egyszerűsítése. A tervezett könnyítések azon gazdálkodó szervezetekre von atkoznak, amelyek saját
