Országgyűlési Napló - 2016. évi tavaszi ülésszak
2016. május 23. hétfő (155. szám) - A mező- és erdőgazdasági földek forgalmáról szóló 2013. évi CXXII. törvénnyel összefüggő egyes rendelkezésekről és átmeneti szabályokról szóló 2013. évi CCXII. törvény módosításáról szóló törvényjavaslat általános vitája - ELNÖK: - DR. LEGÉNY ZSOLT (MSZP): - ELNÖK: - GYŐRFFY BALÁZS (Fidesz):
3558 problémára próbáljunk meg megoldást keresni. Harangozó képviselő úr, nagyon sajnálom, hogy a bizottság ülésen nem volt ott. Ott néhány olyan pél dát mondtam, amivel tán meg tudtam volna győzni. (Harangozó Gábor István: Elolvastam.) Akkor pedig, ha elolvasta, akkor pláne sajnálom, hogy nem sikerült meggyőznöm önöket. A politikai részével nyilván nem tudok vitatkozni, hisz minden pártnak megvan a szu verén joga ahhoz, hogy egyegy koncepcionális kérdést támogasson avagy ne. Viszont abban az adott szituációban, amikor megpróbálunk egy meglevő problémát megoldani, akkor szerintem önök nehéz helyzetben vannak egy olyan gazdálkodóval szemben, mondjuk, aki várná a megoldást a magyar jogalkotótól, a magyar parlamenttől, hogy miképpen lehetne ezt valamilyen formában orvosolni. Úgy gondolom - és nyilván ebben az ellenzéki pártokkal valószínűleg nem vagyunk egy platformon , hogy az új földforgalmi szabályozás n agyon sok olyan kiskaput bezárt, amit korábban tudtak használni. Ugyanakkor tényszerű és ezen talán nincs vita közöttünk: néhány olyan kiskapu viszont maradt, aminek a bezárására viszont törekednünk kell. Jakab képviselőtársammal erre teszünk mi most egy j avaslatot, hogy egy olyan jogi helyzetet próbáljunk meg tisztázni, ami pillanatnyilag már dömpingszerűnek mondható, és nagyon súlyos károkat okoz a magyar vidéken. A képviselő urat - ezt inkább csak zárójelben mondanám - szeretném megkérni, hogy ne tegyen kísérletet a kamara és a minisztérium összeugrasztására. Délután is nagyon kellemes hangvételű és konstruktív egyeztetésen voltunk túl (Közbeszólások az MSZP és a Jobbik padsoraiból.) , és nincsenek ilyen jellegű villongások a két szervezet, a tárca és a ka mara között. A Jobbik vezérszónokának, Magyar Zoltánnak pedig azt tudnám mondani, hogy a kamara versus politika helyzet: Sallai képviselő úr felhozta az osztrák kamarát, én is hadd citáljam ide! Abszolút átpolitizáltan működik, lassan száz éve, és képzelje , képviselő úr, talán tíz éven belül megkérdezték a kamarai tagokat, hogy mit szólnak ahhoz, hogy ez a rendszer ilyen formában működik, és több mint 90 százalékuk azt mondta, hogy őt nem zavarja, hogy a kamara átpolitizáltan ebben a formában működik. A vis szaélések kérdése. Nem fogunk tudni visszaélni, tisztelt képviselő úr, azzal, hogy a kamara perbeli jogképességét megállapítja adott esetben a jogszabály, hisz mi egyszerűen csak szeretnénk bíróságon megvédeni az álláspontunkat. Nem szeretnénk az álláspont unkat senkire ráerőltetni, de bizottsági ülésen is elmondtam azt a példát, amikor egy befektető játszóteret építve az egyik település közterületén - mit ad Isten! - tudta motiválni a képviselőtestületet arra, hogy a helyi gazdákat egyébként kijátszva a bef ektető számára adjanak lehetőséget - a kamarai állásfoglalással ellentétesen egyébként - a földvásárlásra. Szerettük volna ezt bíróságon bizonyítani és bíróságon megvédeni azon álláspontunkat, hogy márpedig ez nem a földforgalmi törvény szellemiségével egy ezően történt. És hogy miért most próbálunk ehhez hozzányúlni? Természetesen mindig lehet azt mondani, hogy ezt a problémát már előbb is meg lehetett volna oldani, és talán ezzel egyet is lehet érteni. Képviselő úr, bizonyára ön is tudja, hogy most lett tö meges ez a fajta visszaélés, most ütötte fel a fejét olyan tömeges szinten, amit már, úgy gondolom, jogalkotóként kötelességünk kezelni. És szeretném leszögezni, hogy az új belépőket ez a fajta szabályozás, amire mi javaslatot teszünk, nem lehetetleníti el . Őket nem gátolja abban, hogy az ökológiai gazdálkodást kezdjenek, egyszerűen mi úgy gondoljuk, hogy nem életszerű, hogy van egy földterület, adott eseten az ország másik végén, és én zéró gyakorlattal azt mondom, hogy amikor azon a területen egyébként az ad absurdum meglevő haszonbérleti szerződés 1020 év múlva lejár, pont ott akarom elkezdeni az ökológiai gazdálkodást. Még egyszer szeretném hangsúlyozni és Sallai Róbert képviselőtársamnak is mondani, hogy nyilvánvalóan közös cél, és szerintem frakciótól függetlenül abban egyet tudunk érteni, hogy a magyar agrárgazdaságnak célja kell hogy legyen az ökológiai gazdálkodás erősítése és egy magasabb
