Országgyűlési Napló - 2016. évi tavaszi ülésszak
2016. május 23. hétfő (155. szám) - A szőlőtermesztésről és a borgazdálkodásról szóló 2004. évi XVIII. törvény módosításáról szóló törvényjavaslat általános vitája - ELNÖK: - FONT SÁNDOR (Fidesz):
3547 Zoltán képviselőtársunk, akár a HNTn és a szőlőborpálinka albizottságon elhangzott megfogalmazásokban már nincs ekkora egyetértés, mint ebben a két pontban. Ebben a két pontban egyértelmű volt, hogy mindenki szeretné, az EUval nem kell vitatkoznunk róla, a szakmai szervezetek is azt mondják , hogy ennek most kell jönni, maga az irányító hatóság is, a Nébih is azt mondja, hogy ez nekik sokat segítene a munkában, tehát úgy gondoltuk, hogy ez vita nélküli. A további kéréseknek egy része, nyugodtan merem mondani, hogy eleve alkalmatlan a megfogal mazásra és a vitára, mert lehetetlen a teljesítése. Én elolvastam, ismerem ezeket, most a tüntetők egyes kérdéseire fókuszálok. Az egyik kategóriát ki kell zárni, jó szándékú, értjük, hogy mit akarnak, de mondhatnám azt, hogy laikusok és nem ismerik a törv ényalkotás, netán a szabadság rendjét, hogy mit lehet megtenni egy szőlőágazatban, és netán az Unió által felügyelt agrárágazatban mekkora a mozgásterünk. A másik része olyan, amiben azt mondjuk, hogy igen. Ezen el lehet vitatkozni, csakhogy maga a szakma mondja azt, hogy ez nem olyan egyértelmű. Hadd említsek meg egyet: a forgalomba hozható borok minimális alkoholtartalmának a kérdése, hogy engedjüke továbbra is, hogy 9 százalékos alkoholfokkal forgalomba lehessen hozni bort, és erre még mondhassuk azt, h ogy bor, amikor mi ezt nem szívesen tennénk szakmailag, és azt mondjuk, hogy minimum 1010,5 százalék alkoholfokkal lehetne csak forgalomba hozni bort. De a szakma egyik része azt mondja, hogy ezzel óvatosan, mert lehet olyan évjáratunk és fajtánk, amivel mi is beszorítjuk magunkat, hogy kénytelenek leszünk ilyen szüretet is elviselni, amikor 99,5es bor fog majd nekünk megteremni itt, Magyarországon. De akik beterjesztették, ők egyértelműen állítják, hogy nem, 10,5 százalék alkoholfok alatt nem is szabadn a engedni forgalomba hozni bort. De nem hozhatjuk be ide most javaslatként, amikor a szakmán belül is viták vannak. Ezért csak arra utalok Magyar Zoltán képviselőtársamnak, megköszönve a támogatásukat, hogy tudjuk még, hogy hány vitatott téma és a szőlésze ket, borászokat erősítő gondolat van már, forog a köztudatban, elemezzük, de nincs benne egyetértés. Vagy maga a kormány vagy a szakmai minisztérium, az FM nem ért vele egyet, vagy vitatja, vagy EUs korlátjai vannak, vagy pedig a szőlészborász ágazati ké pviselők és különféle országos érdekképviseleti szervek nincsenek összhangban egyes vitatott témákkal; tehát azt elfogadva, hogy vannak még olyan felületek, amit úgy néz ki, hogy ki kell vitatnunk. Sallai R. Benedeknek szintén köszönve a támogatást, az egy ik konkrét kérdés a 2. §nál, hogy nem megye véletlenül a minőség rovására a 120 hektoliter/hektáros termelési mennyiség felemelése 160ra. Én próbáltam az előterjesztési körben megemlíteni, hogy három kategóriába soroljuk ma a szőlőtermés mennyisége alap ján és egyéb minőségi paraméterek alapján - itt alkohol, extra tartalom s a többi alapján - a forgalomba hozott borokat, és a legjobb minőségű fajta, amivel netán versenyzünk és exportra mennénk, az az OEM kategória, tehát az oltalom alatt álló eredetmegje lölésű kategória. Itt még szigorúbb, itt 100 hektoliter/hektárnál több nem teremhet meg, és aki magára valamit is adó borász, és komolyan gondolja, hogy a piacon versengve, minőségben, exportra és imázst építve akar dolgozni, ott mindenki OEM kategóriában dolgozik, de valljuk be őszintén, hogy van egy olyan fogyasztói réteg, akinek az OEMnél százszázalékosan arról a termőkörzetről kell hogy a szőlő előállításra kerüljön, és csak olyan bor kerülhet forgalomba. Az OFJ kategóriánál, amelyiknél most egy terhel ési mennyiségemelést javaslok ezzel az indítványommal, ott már csak 75 százalékban kell az adott termőkörzetből származnia a szőlőnek, és 25 százalékban már társszőlőterületről is lehet felvásárolni szőlőt. Ez már egy lazább kategória, nyilvánvaló, hogy n em az OEM, tehát a régi minőségi vagy különleges minőségi kategóriának neveztük, nem annak megfelelő ez a kategória. (20.50) Ezt klasszikus nevén tájbor kategóriának mondtuk. Az a gondunk, hogy úgy tűnik, a környező országok a tájbor kategóriában sokkal na gyobb terhelési mennyiséget engednek meg, és ha mi beszorítjuk magunkat az alacsonyabb termelési mennyiségbe, akkor nyilvánvaló, hogy az egy
