Országgyűlési Napló - 2016. évi tavaszi ülésszak
2016. május 23. hétfő (155. szám) - A Magyarország helyi önkormányzatairól szóló 2011. évi CLXXXIX. törvény módosításáról szóló törvényjavaslathoz benyújtott bizottsági jelentések és az összegző módosító javaslat vitája - DR. VAS IMRE, a Törvényalkotási bizottság előadója: - ELNÖK: - HISZÉKENY DEZSŐ, a Törvényalkotási bizottság kisebbségi véleményének ismertetője:
3522 sumákolni, az Alaptörvény 31. cikk (3) bekezdése azt mondja ki, hogy: „A helyi önkormányzatokra vonatkozó szabályokat sarkalatos törvény határozza meg.” Ami javaslatról pedig most beszélünk, az gyakorlatilag nem más, mint hogy egy kötelezően előírt informatikai rendszert akarnak bevezetni az ország valamennyi önkormányzatánál. Mi ez, ha nem egy szabály? Ha pedig szabályokról beszélünk, akkor az előbb idéztem az Alaptörvény 31. cikkét, amely egyértelműen megfogalmazza a zt, hogy miről van szó, az pedig egyenesen kikövetkeztethető ebből a megfogalmazásból, hogy így gyakorlatilag kétharmados törvény szükséges ahhoz, hogy ezt módosítani lehessen, és meg lehessen ezt a feladatot határozni a helyi önkormányzatok számára. Azt t ervezik a törvényjavaslat alapján, hogy egy senki által nem igényelt - én nem tudok róla, hogy bármelyik önkormányzat ilyet igényelt volna - és nem kért, gyakorlatilag közutálatnak örvendő rendszert vezessenek be valamennyi önkormányzat számára kötelező je lleggel. Abban bízunk, hogy egy magára valamit is adó Alkotmánybíróságon ez a javaslat nem mehet át. Az országban működő közel 3200 önkormányzat gyakorlatilag az elmúlt néhány évtizedben egészen kiválóan kialakította a helyi informatikai rendszert, nagysze rűen tudtak működni, egy működőképes rendszer van az országban, az önkormányzatok a sajátos helyi igényeknek megfelelően ezt kialakították, és emellett még gyakorlatilag tudtak adatot szolgáltatni, az én ismereteim szerint maradéktalanul, a Belügyminisztér ium számára. Tehát gyakorlatilag azt megfogalmazhatjuk, hogy semmi nem indokolta és nem indokolja azt, hogy ezt a kialakult gyakorlatot módosítani kelljen. Érdemes elolvasni a törvényjavaslat indoklását. Az indoklásban az szerepel, hogy erre azért van szük ség, hogy gátat vessenek az önkormányzatok eladósodásának, ami egy elég érdekes indoklás, valószínűleg nem felel meg a valóságnak, hiszen nem az önkormányzatok adósodtak el, erre a belügyminiszter saját maga hívta fel egy tájékoztató során a figyelmet. Ugy anakkor az én információim szerint most már évek óta az a rendszer alakult ki, hogy hitelt önkormányzatok csak kormányzati engedéllyel vehetnek fel. Ha mégis megvalósult, hogy ilyen mértékben eladósodtak az önkormányzatok, akkor az nyilvánvalóan kormányzat i hiba, és akkor a kormányzatnál kell megkeresni ennek a felelősét. Ugyanakkor az is elhangzott véleményként, hogy ez a rendszer nyilvánvalóan nem tud majd megfelelni valamennyi helyi önkormányzati igénynek. Nem tudom elképzelni azt a Belügyminisztériumot, ahol kezelni tudnák ugyanazzal a rendszerrel azt a problémát, ami mondjuk, Tornyospálcán megjelenik, és azt, ami mondjuk, a főváros XIII. kerületében. Nyilvánvalóan valami egészen másra van szükség. Kisebbségi véleményként megfogalmazódott az, hogy nem ér thető ennek kapcsán, hogy mi ennek a váltásnak az oka. Az jól látható, hogy egy halom uniós pénzt kívánnak elkölteni, gyakorlatilag egy rakat használhatatlan termékre. Kérdésként merült fel az, hogy akkor, amikor ezt előkészítette a kormányzat, vajon kikke l egyeztetett ennek kapcsán, milyen felmérés előzte azt meg, hogy milyen rendszert kéne bevezetni. Úgy tudjuk, hogy ilyen nem történt. Azt viszont látjuk, hogy kormányzati szinten különböző nagy rendszereket alakítottak ki az elmúlt időszakban, és ezek a n agy rendszerek előrevetítik annak az árnyékát, hogy mi várható az elkövetkezendő időszakban. Az egyik ilyen klasszikus, nagy összevont rendszer a KLIK volt, túlzottan nem is mennék ebbe bele: a KLIK bizonyította saját alkalmatlanságát, pedig az is egy áter őltetett történet volt. A másik az építésüggyel kapcsolatos úgynevezett ÉTDR rendszer, amelyet ma is megmosolyog mindenki, akinek ezt használnia kell, de ilyen volt a választási rendszer, és az anyakönyvi ügyekre hoztak létre egy ilyen sajátos rendszert. É rdekes az, hogy ennek saját maguk az anyakönyvvezetők, az ezen a területen dolgozók milyen nevet adtak: úgy rövidítették, hogy SZ.A.R. rendszer, ez a számítógépes anyakönyvi rendszer. Ha ezt egyben kimondják, amit én kimondtam, az rögtön minősíti is azt, h ogy ez mennyire tud működni.
