Országgyűlési Napló - 2016. évi tavaszi ülésszak
2016. május 23. hétfő (155. szám) - Tukacs István (MSZP) - az emberi erőforrások miniszteréhez - „Mennyi jut valójában az egészségügyre?” címmel - ELNÖK: - DR. RÉTVÁRI BENCE, az Emberi Erőforrások Minisztériumának államtitkára:
3476 Tisztelt Államtitkár Úr! Szóval, a kérdésem nagyon egyszerű lenne, tehát ha 100, 100, ha 160, 160, ha 167, 167, mondja már meg a gyógyítómegelőző kasszában azokat a tételeket, amelyek nőttek, és akkor számoljunk egy kicsit közösen, mert úgy gondolom, hogy két olyan helyre jeleztek többletpénzt, ahol égett a ház, az egyik a közoktatás volt, a másik az egészségügy. A közoktatásban az ismert okok miatt égett a ház, hiszen már az utcán voltak az emberek azért, mert olyan a helyzete, ami lyen, az egészségügy miatt pedig azért, mert méltatlan körülmények között gyógyulnak a betegek, és méltatlan körülmények között dolgoznak az orvosok és az ápolók. Akkor, amikor rákérdezek az összegre, azért is kérdezek rá, mert külö nben mindig mondják, hogy egy bértárgyalás közepén vannak. Akkor hogy van az a bértétel most a költségvetésben, amiről éppen tárgyalnak? Mit tartalmaz? Vajon, mire kell készülni? Jelzem, hogy - zárójelet nyitva - bizonyára a béremelésben nem az lett volna, amelyet az ápolók és a szakdolgozók érdekében az érdekvédők most letárgyaltak. Meg fogják nekik köszönni a 20 százalék bérfejlesztést az 50 helyett, amit ők követeltek, de ez legyen az ő problémájuk - zárójel bezárva. Államtitkár úr, én fogok egy tollat m eg egy papírt, és érdeklődve hallgatom, hogy akkor mi növekedett az egészségügyben, mert ennek hosszas kutatás után nemcsak mi, hanem az egészségügy költségvetését vizsgálók sem tudják meg a nyomát, illetve a jeleit. Köszönöm szépen a szót, elnök úr. (Taps az MSZP soraiban.) ELNÖK : Köszönöm szépen, képviselő úr. A választ Rétvári Bence államtitkár úr fogja megadni. Parancsoljon, államtitkár úr! DR. RÉTVÁRI BENCE, az Emberi Erőforrások Minisztériumának államtitkára : Köszönöm szépen a szót, elnök ú r. Tisztelt Képviselő Úr! Tisztelt Ház! Azt hiszem, hogy egy kormányzati szereplő ellenzéki képviselőtől soha kedvesebb alákérdezést nem kaphat, mint hogy mennyivel is nő az egészségügyi büdzsé, 100 milliárddal, 140 vagy 160 milliárddal. Nem volt ez mindig így a magyar parlamentarizmus történetében, mert volt olyan időszak, amikor bőven apadtak ám az egészségügyi források, és nem azt kérdezte az ellenzék, hogy mennyivel nő, hanem hogy mennyivel csökken az egészségügy költségvetése. Engedje meg, hogy egyetle negy példát mondjak, hogy az önök idejében, 20062010 között az Egészségbiztosítási Alap költségvetése miként változott: 1691 milliárdról 1424 milliárdra csökkent. Remélem, ezeket is felírta arra a lapra, tisztelt képviselő úr (Tukacs István: Gyógyító!) , h ogy a saját maguk által megszavazott költségvetések miként vitték egyre lejjebb és lejjebb az egészségügyre fordított kiadásokat. Ezután, 2010 után tettük vissza ezeket az összegeket, és 1424ről nemcsak az 1691es szintre emeltük, hanem a jövő év lesz az az ilyen egészségügyi finanszírozási szempontból történelminek is mondható év, amikor a 2000 milliárd forintot meg fogja haladni az Ealap összege. Ez összességében 20102016 között, az idei évig 27 százalékos emelkedés volt, és ezt még annyival tetézi, ho gy 31 százalékos lesz az emelkedése az egészségügyi alapnak a mi kormányzási időszakunkban. Önök is változtattak ezen, csak ellenkező előjellel. Nagyon szívesen felsorolom önnek azt is, hogy milyen tételek vannak ebben, vagy voltak már az előző években is, és szerintem ön is tudja, hogy várólistacsökkentésre már 12,2 milliárd forintot vagy kórházi adósságcsökkentésre 153 milliárd forintot költöttünk. Az a szám, amire ön rákérdezett az interpellációja végén, az a költségvetési törvényjavaslatnak, segítek, a T/10377. számú törvényjavaslatnak az általános indokolásában is szerepel, az a 167 milliárd forintos összeg, amit ön mint többletforrást kérdezett, ami az egészségügy számára bővülést, többletet, növekedést jelent a következő esztendőben az idei évhez kép est. Azt hiszem, ez is egy olyan szám, amelyre nem sokszor talál példát az elmúlt 26 év magyarországi demokratikus költségvetéselfogadási időszakában. És ebből bizony nagyon sok mindenre jut. Az egyik, leginkább az érdeklődés középpontjában lévő tétel nyi lvánvalóan az egészségügyi béreknek a kérdése, és minden héten leülnek egymással a