Országgyűlési Napló - 2016. évi tavaszi ülésszak
2016. február 29. hétfő (130. szám) - Az ülés napirendjének elfogadása - A 2016-os év magyar-lengyel szolidaritás évének nyilvánításáról szóló határozati javaslat általános vitája - ELNÖK: - SZIJJÁRTÓ PÉTER külgazdasági és külügyminiszter:
344 Indokolás. Az évszázados magyarlengyel sorsközösség és barátság XX. századi megnyilvánulása volt a két nemzet közös küzdelme a kommuni sta diktatúrák ellen. A második világháború után kialakuló nemzetközi világrend által a Szovjetuniónak kiszolgáltatott, nemzeti érzéseikben megalázott, gazdaságilag kifosztott és politikailag elnyomott magyarok és lengyelek 1956ban tetteikkel és áldozatai kkal megnyitották az utat, amely 198990re a kommunista rendszer bukásához vezetett KözépKeletEurópában, és megerősítette ezen térség nemzeteinek egy igazságosabb nemzetközi rendbe vetett hitét. A kommunizmus elleni harcukban a magyarok és lengyelek csa k önerejükre és egymás támogatására számíthattak. Az 1956. június 28án kitört poznańi munkásfelkelést élénk figyelemmel követte a reformokat követelő magyar értelmiség, egyetemi ifjúság és a magyar munkásság. 1956. október 23án Budapesten a lengyelek mel letti szolidaritási tüntetésre vonultak ki a magyar egyetemi hallgatók, amely a kommunista hatalom népellensége miatt forradalommá, majd a szovjet megszállók elleni szabadságharccá alakult. (14.20) A fegyveres népi ellenállás ereje az egész világon leleple zte a magát felszabadítónak tituláló hazug és elnyomó kommunista rendszert. A magyar forradalom eseményeiről a lengyel sajtó 1956. október 24étől folyamatosan tájékoztatott. Lengyelországban több tízezer ember jelentkezett vért adni a magyar sebesülteknek , majd gyógyszert és építőanyagot szállítottak Budapestre. A nehéz helyzetben Lengyelország nyújtotta a legnagyobb értékű segítséget a harcban álló Magyarországnak. 1956 új fejezetet nyitott a magyarlengyel barátság történetében. A két nemzet egymás iránt i szolidaritása kivételes és jövőbe mutató érték, ezért indokolt a 60. évforduló évét, 2016ot a magyarlengyel szolidaritás évének nyilvánítani. Úgy vélem, hogy az elhangzott indoklás a történelmi tények felsorakoztatásával meggyőző erejű. Talán azt is mo ndhatnánk, hogy évezredes örökségünk, többek által sokszor megirigyelt barátságunk újbóli megerősítése történik csupán. Ha azonban körültekintünk, látjuk, mert miért ne látnánk, hogy mi történik térségünkben és a nagyvilágban. Úgy gondolom, hogy ez az együ vé tartozásról szóló szándéknyilatkozat ígéret vagy inkább garancia arra, hogy az idők próbáját kiállt értékeinket fel nem adjuk; ha kell, közös erővel is megvédjük. És ha ezt tesszük, gazdag, megőrzésre valóban érdemes barátságot ápolunk és reményem szeri nt hagyományozunk utódainkra. Ezek bizodalmával kérem és indítványozom, hogy második hazám parlamentje is szavazzon egyhangúlag igennel a beterjesztett határozat elfogadásáról. Köszönöm a figyelmüket. (Taps.) ELNÖK : Tájékoztatom a szószóló asszonyt, hogy a z esetleges zárszavára 4 perc áll majd rendelkezésére; az időkeretből 6 percet használt el. Tisztelt Ház! Most megadom a szót Szijjártó Péter külügyminiszter úrnak, aki a kormány nevében kíván felszólalni, szintén 10 perces maximális időkeretben. Parancsol jon! SZIJJÁRTÓ PÉTER külgazdasági és külügyminiszter : Köszönöm a szót. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Képviselőtársaim! Magyarország Kormánya üdvözli a 2016os esztendőt a magyarlengyel szolidaritás évének deklaráló országgyűlési határozati javaslat benyújtá sát, és természetesen támogatja, sőt, kéri annak elfogadását. Tisztelt Képviselőtársaim! Magyarország és Lengyelország, a magyar és a lengyel nép több történelmi korszakon átívelő barátsága egy egyedülálló szilárdságú barátság európai összevetésben. A két nép már kölcsönös támogatást nyújtott egymásnak a XVIII. és a XIX. század szabadságharcai és forradalmai során, majd kölcsönösen befogadták és menedéket nyújtottak egymás felkelőinek, amikor a nagyhatalmi túlerő felülkerekedett a szabadságvágyon.
