Országgyűlési Napló - 2016. évi tavaszi ülésszak
2016. május 17. kedd (153. szám) - Schmuck Erzsébet (LMP) - a Miniszterelnökséget vezető miniszterhez - „Miért lettünk nettó befizetők?” címmel - ELNÖK: - LÁZÁR JÁNOS, a Miniszterelnökséget vezető miniszter: - ELNÖK:
3287 százalék volt. Ez úja bb bizonyítéka annak, hogy a kormány unortodoxnak mondott gazdaságpolitikája valójában semmiben sem különbözik az előző kormányokétól, az Orbánkormány is csupán a külföldi multinacionális cégek összeszerelő üzemévé teszi Magyarországot. Hazánk versenyképe sségét a minőségéhez képest olcsó munkaerőre alapozzák, és olyan üzleti környezetet hoztak létre, ami vonzóvá teszi az országot a külföldi multicégek számára. Ezért verték szét a munkavállalói jogokat, ezért tartják alacsonyan a munkavállalói béreket, ezér t kötnek stratégiai megállapodásokat, és adnak azok keretében ötszörtízszer annyi támogatást a multicégeknek, mint a magyar kkvnak, és ezért adják az uniós források nagy részét is a külföldi multicégeknek. Ennek fényében már érthető, miniszter úr, ön mié rt állította többször is azt, hogy Magyarország az Unió nettó befizetője. Önök nyilván pontosan ismerik az EUs források felhasználásának adatait, így vélhetően régóta tudják, hogy a pénzek nagy részét a külföldi cégeknek adják a magyar kis- és nagyvállala tok helyett. Tisztelt Miniszter Úr! Mit tesz azért a kormány, hogy a magyar vállalkozások ne szenvedjenek hátrányt Magyarországon a támogatásokért folytatott versenyben? Mikor látják már be végre, hogy a külföldi multicégek kiszolgálására alapuló gazdaságp olitika zsákutca, ami nem fogja Magyarországot kihúzni a válságból? ELNÖK : Köszönöm, képviselő asszony. A kérdésre Lázár János miniszter úr válaszol. LÁZÁR JÁNOS, a Miniszterelnökséget vezető miniszter : Köszönöm szépen. Először is elnézést kérek elnök úrtó l azért, hogy az előbb figyelmeztetnie kellett, másrészről pedig megköszönöm képviselőtársam kérdését, amely ismét nem egy kétperces kérdés és nem egy kétperces válasz kerete. Itt jegyzem meg, hogy az európai uniós források felhasználásáról négy jelentést kívánunk tenni a parlamenti képviselőink számára és két országgyűlési vitanapot kezdeményezünk rendszeresen a következő időszakban évente. Szeretném elmondani önnek, hogy persze az is egy megközelítés, amit ön alkalmaz. Én azt gondolom, hogy az egyensúly é s az arány kérdése a fő kérdés: mekkora a multinacionális tőke Magyarországon, és milyen támogatást tudunk biztosítani a versenyképesség tekintetében a kis- és középvállalati szektornak? Azt gondolom, beszédes szám, hogy a 20072013 közötti európai uniós f ejlesztési ciklusban 16 százalék jutott a kkvnak fejlesztésre. Most a kkv 60 százalékát kapja a gazdasági forrásoknak, tehát az egész európai uniós kassza 60 százalékát a kis- és középvállalkozások kapják meg, 2007 és 2013 között pedig 16 százalékot kapta k. Az is beszédes szám, ha a K+F és innovációs forrásokat nézzük, akkor ennek meghatározó része a nagyvállalatokhoz került, abban az érdekkörben, amit ön is említett, még akkor is, ha ezt az Európai Bizottság jóváhagyta. Nyilván számos kérdés merül föl, ho gy társadalmilag mi a hatása ezeknek a nagyvállalatoknak. Én azt gondolom, hogy Magyarország nem tud meglenni és nem tud KözépEurópa legerősebb gazdasága lenni külföldi befektetések nélkül, ráadásul külföldi termelő és ipari befektetések nélkül, amelyek i genis hatást gyakorolnak a magyar műszaki kultúrára, a felsőoktatásra, a munkaerőre, a kutatásra, a fejlesztésre, az innovációra, ezenkívül az adóbefizetési képességre és készségre, aztán a magyar gazdasági növekedésre is, és a GDP meghatározó részei, mint ahogy a magyar exportnak is. Az a kérdés, hogy ehhez képest mekkora a magyar kkv. A rendszerváltozás után húsz esztendő alatt nem alakult ki az a nagy magyar nagyipari, nagytőkehálózat, amely képes lenne integrálni a magyar kkvt. Ma az a realitás, hogy a magyar kkvt a külföldi érdekkörben lévő nagyvállalatok integrálják. Az egyensúlyra kell a mindenkori szabályozónak, a parlamentnek és a kormánynak vigyáznia. (Taps a kormánypártok soraiban.) ELNÖK :
