Országgyűlési Napló - 2016. évi tavaszi ülésszak
2016. május 13. péntek (152. szám) - A Magyarország 2016. évi központi költségvetéséről szóló 2015. évi C. törvény módosításáról szóló törvényjavaslat általános vitája - ELNÖK: - BANAI PÉTER BENŐ nemzetgazdasági minisztériumi államtitkár:
3225 A harmadik kategória, amire Schmuck Erzsébet képviselő asszony utalt, a növekedési adóhitel. Igen, a társaságiadóbevétel jelentős többlete a növekedési adóhitelhez is kapcsolódik, ezt a 2017. évi költségvetési törvényjavaslat megvitatás a során is elmondtuk, és a kormányzat által benyújtott dokumentumok ezt tartalmazzák. Az, hogy ez milyen cégekhez kapcsolódik, már egy kérdéses dolog, én vitatkoznék a képviselő asszonnyal. A növekedési adóhitellel nagyságrendileg 70 cég élt, számos kis- é s középvállalkozás is. Ami pedig a jogrendszert és magát a növekedési adóhitelt illeti, nem osztom a képviselő asszony véleményét a tekintetben, hogy ne lenne az országnak érdeke az, hogy az európai uniós jogszabályi keretek között olyan társasági adózást alakítson ki, ami nagyobb adóbevételeket eredményez. Arról beszélünk, hogy az országok versenyeznek az adórendszerüket illetően a tekintetben, hogy hol jelennek meg a bevételek. Én jobban örülök annak magyar állampolgárként, tisztviselőként, ha Magyarorszá gon jelentkeznek többletadóbevételek, amelyekből a beruházásokat vagy az egészségügyet tudjuk finanszírozni, mint ha ezek az adóbevételek nem a magyar költségvetésbe érkeznek. Tehát a társaságiadórendszer, azok a szabályok, amelyeket a kormány javaslatára az Országgyűlés elfogadott, összességében a társasági adó növekedését eredményezték. A képviselő asszony említette a földbevételeket. Valóban, a benyújtott javaslat ezekről a tételekről nem szól. Ha a tervezett vagyonértékesítési bevételeket meghaladó bev étel keletkezik, márpedig várhatóan ez fog történni, hiszen ismertek a földértékesítések eddigi tapasztalatai, akkor ez a többlet szintén javítja a költségvetés egyenlegét, és természetesen a vonatkozó szabályok betartásával ez csak a földalapról szóló tör vény szerinti célokra használható fel; a zárszámadásban a végső adatokat látni fogjuk. Ezek után érkezünk el oda, hogy a benyújtott törvényjavaslat a felhalmozott, látható többletbevételeket milyen célokra próbálja meg felhasználni. Z. Kárpát Dániel képvis elő úr felvetése és Schmuck Erzsébet képviselő asszony felvetése, úgy érzékeltem, arra irányult, hogy vajon vane gazdaságpolitikai íve annak, hogy mire használja a többletbevételeket az állam. Ha megnézzük ezt a benyújtott javaslatot, azt látjuk, hogy a t öbbletbevételt nem működésre használja el az állam. Van működési jellegű többletkiadás is, erre kitérek, de jellemzően ezeket a többletbevételeket beruházásokra költi az állam, állami és magánberuházásokra: az útfelújítások közel 70 milliárdos összege, a c saládi otthonteremtési beruházások 50 milliárdos összege vagy a „Modern városok” program 50 milliárdos beruházási összege így együtt már 170 milliárd forint. Itt az otthonteremtés kapcsán azt azért megemlíteném, hogy az otthonteremtési támogatás új és hasz nált lakások vásárlása esetén is felhasználható, tehát nem kizárólag új lakások építésére. Ugyanakkor kétségtelen tény, hogy az intézkedési rendszer abba az irányba hat, hogy a háromgyermekesek kapják meg a legtöbb támogatást, hiszen alapvető cél a minél t öbb gyermek megszületése, és az új lakások építésénél nagyobb támogatást ad, mert ez a gazdaság növekedését és a foglalkoztatást segíti. Tehát ez a kettős cél vezérelte a kormányt, amikor az otthonteremtési kedvezmény rendszerére javaslatot tett. Örülök, h ogy az Irinyitervben egyetértés van. Hangsúlyozom, hogy természetesen nemcsak a most megvitatott 2 milliárdos összeget kívánja a kormány az Irinyiterv céljaira használni, hanem uniós forrásokat is. Ez a hazai forrás pont azt célozza, hogy olyan iparágaka t is lehessen hazai forrásból finanszírozni, mint például a védelemipar, amire európai uniós támogatás a közösségi szabályok értelmében nem vehető igénybe. Tehát a többletbevételeket jelentős részben beruházásokra fordítja a kormány. Ahol működési jellegű kiadások vannak, ott is van egy gazdaságpolitikai szempont: az említett tejtermelők támogatásánál 11 milliárd forintos összegről beszélünk, és a KLIKnél valóban működési jellegű többletkiadások is szerepelnek az összegben. Hargitai János képviselő úr utal t arra, hogyan alakult ki a KLIK költségvetése, milyen számok álltak rendelkezésre. Látni kell, hogy egy nagyon nagy szervezetrendszer jött létre. Azt gondolom,
