Országgyűlési Napló - 2016. évi tavaszi ülésszak
2016. május 13. péntek (152. szám) - Magyarország 2017. évi központi költségvetésének megalapozásáról szóló törvényjavaslat általános vitája - ELNÖK: - BANAI PÉTER BENŐ nemzetgazdasági minisztériumi államtitkár:
3206 gyakorlat helyes, célszerű egyben tárgya lni az Országgyűlés tárgyalási menetrendjéhez igazodóan a költségvetést és a megalapozó törvényeket. Azt is gondolom, hogy célszerű a megalapozó törvények számos rendelkezését egy átfogó törvényben szerepeltetni. Ismétlem, a benyújtott javaslatok közvetlen ül és közvetetten, de hatással vannak a költségvetési számokra, és a vitában fölmerült törvények, amelyeknél ez a kapcsolat kérdésessé vált, például a temetőtörvény vagy a filmtörvény változtatása, azt gondolom, kiderült, hogy ezek is olyan módosítások, am elyek, ismétlem, hatással vannak a jövő évi költségvetés számaira. Az átláthatóság kérdéséről, arról a módosításról, hogy miért szükséges a köztulajdonban lévő cégeknél az információk rendelkezésre bocsátását egyértelműen szabályozni, a kritikákra Aradszki államtitkár úr egyértelmű választ adott. Engedjék meg, hogy összefoglalóan azt mondjam, nem gondolom, hogy az a szabályozás, ami az Európai Unió legtöbb országában megáll, és amely bizony korlátozza a köztulajdonban lévő cégek információinak biztosítását, Magyarországon alkalmazva alaptörvényellenes lenne. Amikor arról beszélünk, hogy mi a közérdek, közérdeke az információk legszélesebb körű rendelkezésre bocsátása, közérdeke az, hogy a köztulajdonban lévő cégek az információt mindenkinek kiadhassák, akk or emellett azt is az asztalra kell tegyük, hogy sokszor, azt gondolom, a közérdek abba az irányba hat, hogy a köztulajdonban lévő cégek, a köz vagyonával gazdálkodó cégek ezt a vagyont megőrizhessék. Sokszor az információk kiadása pont az említett cégek p ozíciójának, köztulajdonban lévő cégek pozíciójának romlását eredményezné, ezért azt gondolom, hogy a nemzetközi példák alapján is, amelyekről a vitában szó volt, indokolható a benyújtott változtatás. (17.10) Természetesen a kormányzatnak feladata, hogy a tőle független szervek észrevételét, véleményét meghallgassa, az egyeztetéseket lefolytassa, és ahogyan elmondtuk a vitában, megismétlem, hogy ezekre az egyeztetésekre a törvényjavaslat tárgyalása során is nyitott a kormányzat. Amennyiben az egyeztetések a zt eredményezik, hogy a benyújtott javaslat módosítást igényel, akkor ennek a jogi formája lehetséges, a szükséges pontosításokat a későbbiekben, azt gondolom, hogy még meg lehet tenni. Vita volt arról, hogy a köznevelési törvény módosítása, konkrétan a ne m állami fenntartású intézményeket érintő módosítás milyen célt szolgál. Azon túl, hogy az egyeztetés folyamatára Palkovics államtitkár úr felhívta a figyelmet, a tartalmi módosításnál el kell mondjam, hogy az ellenzéki képviselő, Schiffer András képviselő úr által említett nem állami fenntartású óvodák nyitvatartására vonatkozó rendelkezés, azt gondolom, a szülők érdekét is szolgálja. Miről van szó? A benyújtott javaslat azt tartalmazza, hogy az említett nem állami fenntartású intézményeknél a költségvetés i támogatás biztosításának feltétele a napi legalább 8 órás nyitvatartás. Ismétlem, ez a 8 órás nyitva tartás a családok érdeke, tehát nemcsak az adott intézmény érdekét, hanem a családok érdekét is figyelni kell, és ezt a szabályjavaslatot támasztja alá a rendelkezésre álló statisztikák köre, amely értelmében az átlagos nyitvatartás 8 óránál nagyobb, 810 óra közötti az említett intézmények tekintetében. Vita volt arról, hogy noha a benyújtott javaslat konkrét számokat, konkrét javaslatot nem tartalmaz, de a 2017. évi költségvetés megalapozását hogyan befolyásolja a gazdasági növekedés számsora. El kell mondjam, hogy a költségvetési javaslat biztosítja azokat a tartalékokat a 2017. évre, amelyek a prognosztizálthoz képest eltérő folyamatok esetén is a költs égvetés stabilitását, a jövő évi költségvetésben szereplő kiadások és adókedvezmények teljesíthetőségét nem érintik. E tekintetben tehát az Országgyűlés előtt lévő költségvetést megalapozó törvényjavaslat nem befolyásolja azt, hogy a jövő évi költségvetés az alapvető céljait, az otthonteremtést, az adócsökkentéseket, a béremeléseket, az egészségügy, az oktatás és a többi ágazat többleteit teljesíteni lehessen.
