Országgyűlési Napló - 2016. évi tavaszi ülésszak
2016. május 13. péntek (152. szám) - Magyarország 2017. évi központi költségvetésének megalapozásáról szóló törvényjavaslat általános vitája - ELNÖK: - DR. SCHIFFER ANDRÁS (LMP):
3195 gyermekszegénység felszámolásában a kötelező és kötelezően biztosítandó gyermekétkeztetés biztosítja. Itt - csak hogy a számokat is megemlítsem - a gyermekétkeztetésnél a 2017. évi költségvetési törvényjavaslat közel 74 milliárd forinttal számol, ez bőven több mint a duplája a hat évvel ezelőtti szi ntnek. Azt gondolom tehát, hogy a képviselő úr által említett területeken van előrelépés, egyetértek önnel abban, hogy a felvetett kérdések fontosak, akár a szakképzést, akár a hátrányos helyzetű csoportok felzárkózását illetően, ismétlem: úgy gondolom, ho gy ezeken a területeken is tartalmaz előrelépést a jövő évi költségvetés és az ahhoz kapcsolódó szabályrendszer. Köszönöm megtisztelő figyelmüket. (Taps a kormánypártok soraiban.) ELNÖK : Köszönöm szépen, államtitkár úr. Tisztelt Országgyűlés! Felszólalá sra következik Schiffer András képviselő úr, LMPképviselőcsoport. Öné a szó. DR. SCHIFFER ANDRÁS ( LMP ): Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Országgyűlés! Érdekes helyzet állt elő, mert a törvényjavaslatot, amelynek a vitája folyik, úgy hívják, hogy a 2017 . évi központi költségvetés megalapozásáról szóló törvényjavaslat. Ehhez képest itt több olyan pont van, ami viszonylag bonyolult logikai bakugrásokkal hozható összefüggésbe a 2017es állami költségvetéssel, mert hogyha egyes magánköltségvetésekre gondolun k, akkor az összefüggés már talán érthetőbb is. Úgyhogy a négy kérdés közül, amivel foglalkozni szeretnék, az első természetesen folytatása itt az előbbi vitának, hogy a költségvetési megalapozó salátába ágyazva próbálják meg véglegesen homályba burkolni a z állami, önkormányzati cégek működését. És igen, hogy ennek mi köze van a központi költségvetéshez, ez nehezen érthető. Itt jegyzem meg, hogy miután az Alkotmánybíróságnak - igaz, még ’11 előtt - volt egy döntése, amiben kereteket szabott a salátajogalko tásnak, felvethető komolyabb jogbiztonsági probléma akkor, amikor kifejezetten a költségvetés megalapozására nyújt be a kormány egy törvényjavaslatot, és ott olyan területekkel is foglalkozik, amelyek semmiféle összefüggésben nem állnak a költségvetés mega lapozásával. De rátérve a lényegre, úgy tűnik, hogy önök úgy viselkednek, hogy amikor kidobják önöket az ajtón, akkor visszamásznak az ablakon, vagy fordítva, mert az Alkotmánybíróság áprilisi döntése eléggé világos volt és feketefehér. Azóta egyetlenegy dolog történt, hogy az Alkotmánybíróság létszáma lecsökkent 11 főre, és gondolhatják, hogy ez már önöknek egy kedvezőbb számarány. Az a módosítás, amit idetettek a Ház elé, ez nyilvánvalóan a közpénzeket, a közvagyont illetően, amennyiben állami cégekről, önkormányzati cégekről van szó, az átláthatóságnak a végleges felszámolásával jár. Merthogy lássunk tisztán: az információszabadságtörvény, egyezően a korábban hatályban volt Ptk. 81. § (3) bekezdésével, kezelte, egy nagyon finom, háromlépcsős rendszerrel kezelte azt a helyzetet, hogy ha egy köztulajdonban lévő cég egyébként egy piacon versenyez is, akkor hogyan lehet egyensúlyba hozni a versenyhelyzethez fűződő üzleti érdeket és egyébként pedig az átláthatósághoz, az információszabadsághoz fűződő közérdek et. Ráadásul az elmúlt negyedszázadban - hiszen legalább negyedszázados, korábban még a polgári törvénykönyvben elhelyezett szabályról beszélünk , ahogy korábban képviselőtársaim is erre utaltak, kialakult a bíróságoknak egy nagyon pontos gyakorlata arra, hogy hogyan alkalmazzák ezt a mérlegelést. Ennek volt példája az általam már idézett eset, amikor a Magyar Posta Zrt. vonatkozásában pert indítottak, illetve közérdekű adatot kértek a hírlapelőfizetési üzletág különböző értékesítési számaival összefüggés ben, és a Magyar Posta Zrt. a hatályos jogszabályok alapján megnyerte ezt a pert. Tehát nem igaz az az állítás, hogy a hatályos joganyag egyébként a piacon versenyző, de köztulajdonban álló cégeknek a méltányolható üzleti érdekeit ne mérlegelné. Csakhogy a z van, hogy szemben a hatályos szabályozással - ami jegyzem meg: 25 éve van a magyar jogrendben , önök egy olyan javaslatot tettek ide, hogy ha és amennyiben egy
