Országgyűlési Napló - 2016. évi tavaszi ülésszak
2016. május 13. péntek (152. szám) - Magyarország 2017. évi központi költségvetésének megalapozásáról szóló törvényjavaslat általános vitája - ELNÖK: - TELEKI LÁSZLÓ (MSZP):
3191 Köszönöm szépen, elnök úr. Amit itt államtitkár úrtól hallottunk, az a cinikus hadoválás magasiskolája volt. Először is, én nem vagyok benne e lnöki kampányban, tehát ezt nem fogja tudni nekem címezni, viszont azt azért lássuk már világosan, mielőtt itt bárki bedől Aradszki államtitkár úr szövegeinek, hogy a hatályos infoszabadságtörvény és a korábban hatályban volt Ptk. 81. §a egyaránt védte a z adott esetben köztulajdonban lévő cégeknek a megalapozott üzleti érdekeit. Olyannyira - és ezt a postatörvény módosításánál is elmondtuk többen ellenzéki frakciókból , hogy például a Magyar Posta nem olyan régen pert nyert, amikor a hírlapelőfizetéssel kapcsolatos adataira volt valaki kíváncsi. Igen, valaki, tudniillik, államtitkár úr, az a helyzet, hogy egy normális demokráciában az állampolgárnak nem kell alátámasztania, hogy miért igényel adatot. Sőt, ön ugyan nem emlékszik már rá, hogy milyen volt e llenzékben - de majd meg fogja tanulni ’18 után , amikor önök ’10 előtt ellenzékben voltak, önök is perlekedtek a GyurcsányKókakormánnyal, és tapsoltak, hogyha sikerült az önök elődeitől kiperelni titkolt szerződéseket. Most ön bólogat, csak éppen arról van szó, hogy vagy van információszabadság vagy nincsen. Ha szelektíve van, hogy a ballib kormányok ellen létezik, de ha a Fidesz van hatalmon, nem létezik, akkor nincsen. Arra a kérdésre válaszoljon nekem - ne bocsátkozzon itt, hogyha megkérhetem, jogért elmezésbe , arra az egyetlen kérdésre válaszoljon, mit akarnak eltitkolni. Az összes többi mellébeszélés. Világos volt az Alkotmánybíróság szava a jegybanktörvény kapcsán: nyilvánvalóan alkotmányellenes egy olyan megoldás, amikor bármilyen apró, akár csak közvetett sérelmet is valószínűsít, mondjuk, egy energiacég, már nem kell mérlegre tenni az információszabadság szempontjait. Az áprilisi alkotmánybírósági döntésből fakadóan ez a szabályozás nyilvánvalóan alkotmányellenes, és az is nyilvánvaló, hogy önök miért nem akarják kiegészíteni az Alkotmánybíróság létszámát. (Taps az LMP soraiból.) ELNÖK : Köszönöm, képviselő úr. Tisztelt Országgyűlés! Folytatjuk munkánkat a képviselői felszólalásokkal. Megadom a szót Teleki László képviselő úrnak, MSZPképviselőcso port. Parancsoljon, képviselő úr! TELEKI LÁSZLÓ ( MSZP ): Köszönöm szépen. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Országgyűlés! Mielőtt megkezdeném a szakmai hozzászólásomat, Aradszki államtitkár úrnak csak egy megjegyzést szeretné k tenni, hogy a Magyar Szocialista Pártban legalább van elnökjelölti kampány és van elnökjelöltválasztási lehetőség, nem úgy, mint az önök pártjában, a Fideszben, ahol 26 éve ugyanaz a pártelnök (Dr. Aradszki András: Ez se igaz!) és nincsen lehetőség arra , hogy más megmérkőzzön. Tehát én azt gondolom, hogy mindenképpen fontos, mert nem gondolom, hogy egy ilyen törvénynél ezt fel kellene hozni, hogy Harangozó Tamás éppen miért ment el vagy hol van, vagy mit csinál. Én is megkérdezhetném azt, hogy a tegnapi, tegnapelőtti költségvetési vitánál Farkas Flórián miért nem volt itt, a miniszterelnöki megbízottjuk (Dr. Schiffer András nevet.) vagy éppen az országgyűlési képviselőik, mert azt gondolom, vannak olyan kérdések, amelyek érintik a magyarországi roma lakos ságot is abban a költségvetésben, amit tegnap tárgyaltunk. Tehát én azt gondolom, hogy nem kellene odavissza ilyen magas labdákat feldobni. A szakmai részéhez pedig: nagyon szívesen hallgattam Ritter Imre szószóló urat, aki nagyon eklatánsan felvázolta a mai helyzetet, és rámutatott néhány olyan hiányosságra, aknára - ő így nevezte , amelyek fontosak a kormány részéről, hogy odafigyeljenek rá, mert azt gondolom, hogy nem veszik komolyan azt a problémát, amivel a nemzetiségek Magyarországon ma bírnak. Én a romákról szeretnék néhány szót mondani, mert a Szakképzési Alap hozzájárulása változni fog. Én most kezdek rájönni, hogy miért is van, hogy a Szakképzési Alap hozzájárulása változni fog. Azért, mert készül egy szakképzési törvény is, és azt látom, hogy ez a kettő sehol nincsen szinkronban, mert a szakképzési iskoláknak járó forrásokat, költségeiket próbálják meg valamilyen
