Országgyűlési Napló - 2016. évi tavaszi ülésszak
2016. május 13. péntek (152. szám) - Magyarország 2017. évi központi költségvetésének megalapozásáról szóló törvényjavaslat általános vitája - ELNÖK: - DR. ARADSZKI ANDRÁS nemzeti fejlesztési minisztériumi államtitkár:
3189 az egyeztetéseken, a meghívásuk folyamatos, és ne mindenfajta politikai indokok alapján próbáljon egyébként ezeken nem részt venni. Köszönöm. ELNÖK : Köszönöm szépen, államtitkár úr. Tisztelt Országgyűlés! Megadom a szót Aradszki András államtitkár úrnak, Nemzeti Fejlesztési Minisztérium. Államtitkár úr! DR. ARADSZKI ANDRÁS nemzeti fejlesztési minisztér iumi államtitkár : Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Elnök Úr! Harangozó Tamás hozzászólására reagálnék, de úgy látom, hogy elment a teremből. Nagyon izgalmas elnökválasztási kampányban vehet részt, és sok sikert kívánok innen neki is, hogy az MSZPben az átkos múltat levéve egy sikeres demokratikus elnöki kampányban vegyenek részt, és fontosabbnak tekintsék, mint azt, hogy részt vegyenek itt a parlament ülésén. A helyzet az… (Dr. Schiffer András: A KDNPből sincsenek itt!) A KDNP itt van legalább két főve l, tisztelt képviselő úr. Ha megengedi, bemutatkozom: a KDNP képviselője is vagyok. Nagyon óvatosan bánnék, kérem szépen, ezzel az információátadási kérdést szabályozó rendelkezéssel. Felvetődött az a gondolat, hogy mit is akarunk mi az energetikában, a vi llamos iparban, a gáziparban, a nukleáris iparban az információ kibocsátásának korlátozásával. Messzebbről kezdeném. Ugye, 2015 novemberében az energiaunió elfogadása során már lefektettük az energiaunió több alapelvét, és ezek között az ellátásbiztonságon , a dekarbonizációs útvonalon túl, a kutatásinnováció fejlesztésén túl azért fontos szerepet szán és fontos jövőkép van az energiaszabályozásban itt az Európai Unióban és ezen keresztül Magyarországon is a piaci szereplésnek, az energiaárak piac által megh atározott voltának, a szolgáltatások minél szélesebb körű, határon átívelő piacosításának. Ez a folyamat elindult, a bizottság több csomagot adott ki, legutóbb most kutatás alatt van az úgynevezett téli csomagja, de például a villamosenergiapiac kialakítá sának is folyamata van, amelynek fontos része lesz a megújulók mind magasabb fokú integrálása. Tehát ebből lehet látni, hogy az energia és a piac nem két különálló dolog, az egyre inkább szerves egységet képez, és egyre inkább a magyarországi energiaipari szereplők azok részesülői ennek a piacnak. Nem tudom, hogy történt a múltban, hogy alakulhatott ki, hogy a magyar köztulajdonban álló cégek ennyire védtelenek a sokszor nem minden hátsó gondolat nélkül megfogalmazott adatigénylésektől, de azt nyilvánvalóan lehet látni, hogy például ilyen perek Ausztriában nincsenek az OMVvel szemben, amelynek jelentős hányada állami tulajdonban van. Na persze, az OMV mindig az osztrák szocdemeknek volt a házi báránykája, még Vranitzky személyében miniszterelnököt is adott az OMV. Tehát úgy gondolom, hogy a joggyakorlattal vagy szabályozással lehet ilyen hiba, mert egyébként a Nord Stream 2, egy orosz állami cég simán megkötötte a többi nyugateurópai állami cégekkel, gondolok az EDFre, az RWEre és még nem tudom, kikkel, a zt hiszem, az ENI van még ebben a dologban, ami szintén állami cég. Simán megkötötték, anélkül, hogy egyáltalán egy betűt megtudtunk volna abból a szerződésből, egyáltalán megismerhettük volna annak a gazdasági indokait, megismerhettük volna az azt alátáma sztó gazdaságossági számításokat. Ez náluk is a piac része, és úgy gondolom, hogy nem hozhatjuk hátrányosabb helyzetbe a magyar közszolgáltató vállalkozásokat a tekintetben, hogy a versenytársaikkal szemben milyen biztonsággal tudják kezelni az üzleti port fóliókat, milyen biztonsággal tudják megvédeni üzleti érdekeiket és az üzleti adataikat. Tehát én ebből indulok ki, és ilyen szempontból értékelem ezt a törvényjavaslatot, hogy van jogos gazdasági érdek, azon túl, hogy maga az infotörvény is azért megenged i a nemzetbiztonsági központi pénzügyi vagy külügyi érdekből történő adatszolgáltatás korlátozását, vagy ezek az elemek korlátozzák az adatszolgáltatást, de úgy gondolom, egy arányos szabályozásnak mindenféleképpen helye kell hogy legyen a magyar jogrendbe n, mert ha ezt nem tesszük meg, akkor pontosan a köztulajdonban álló gazdasági társaságok versenyképességét, adótermelő képességét,
