Országgyűlési Napló - 2016. évi tavaszi ülésszak
2016. május 12. csütörtök (151. szám) - Magyarország 2017. évi központi költségvetéséről szóló törvényjavaslat, valamint az Állami Számvevőszék véleményét tartalmazó előterjesztés általános vitájának folytatása - ELNÖK: - BANGÓNÉ BORBÉLY ILDIKÓ (MSZP):
3069 jelent az eddigi folyamatos csökkentési törekvéssel szemben, amit az elmúlt hetekben is alátámasztani látszott a nullás költségvetés életszerű és homályos kommunikációja. Az érvényes magyar szabályozás szerint az előző, 2016. évi költségvetés ker etében elfogadott, hároméves kiadási és bevételi terveket magában foglaló középtávú keret és az adott, 2017. évi költségvetési tervezet közötti különbségeket minden esetben olyan tényezőkkel, illetve folyamatokkal, például a makrogazdasági környezet változ ásaival kell indokolni, amelyek kívül esnek a kormány hatókörén. Az eddig nyilvánosságra került szöveg nem tartalmaz erre vonatkozó magyarázatot, ráadásul a kormány a hiány növelése kapcsán nem hivatkozhat a romló gazdasági folyamatokra, hiszen korábbi elő rejelzésével azonos, 3,1 százalékos, a 2016. évi 2,5 százaléknál lényegesen gyorsabb gazdasági növekedésre számít. A kormányzat növekedési előrejelzése igen optimista, megítélésünk szerint a deficit növelése minden bizonnyal a 2018. évi választásokkal van összefüggésben. A költségvetési törvényjavaslat előirányzatait jellemzően a 2016. évi előirányzathoz viszonyítja. Egyrészt zavaró a 2015ös tényszámokhoz, illetve a reálisan várható idei adatokhoz való viszonyítás hiánya, ez a tavaszi beterjesztés negatív következménye, másrészt még ennek a viszonyításnak a tartalma is homályos, hiszen folyamatban van a 2016. évi előirányzatok módosítása. Az adócsökkentés, a bankadó már megígért mérséklése mellett néhány termékcsoport áfájának csökkentésére koncentrál. Ezek egy része korábbi változtatások korrekcióját jelenti: a sertéshús áfájának csökkentése kikényszeríti a versenyhátrányba került baromfi áfájának csökkentését, a cafetériarendszer életszerű átalakítása a kárvallott vendéglátó, turisztikai ágazat kompenzálá sát, az internethasználat áfacsökkentése pedig az internetadó ötletének feledtetését célozza meg. Az adózás rendszerszerű felülvizsgálata továbbra sincs napirenden. Az adóbevételeknél kiugró növekedés látható a társasági adónál, ami feltehetőleg a növekedé si adóhitel következménye. Ennek a témakörnek a magyarázatával adós marad a költségvetés, feltehetőleg amiatt, hogy ez beleütközhet az EUs jogszabályokba. A kiadások növelése az egészségügyi és oktatási ágazatra, valamint az otthonteremtésre koncentrál. A z előbbi kettő az érintett ágazatok működőképességének legalább részleges megmentését, súlyos társadalmi feszültségek kezelését célozza, az utóbbi viszont jelentős részben a kieső EUs fejlesztések helyettesítését és az építőipari ágazat érdekeit szolgálja . A kormányzat az államadósság finanszírozásában folyamatosan, részben kényszerből, a Templeton lényegében megszűnt szerepvállalása miatt, részben a külföldről való minél kisebb függőség céljából csökkenti a nemzetközi hitelezők szerepét. A Magyar Nemzeti Bank önfinanszírozási programja hatására a bankok likvidforrásai növekvő mértékben testesülnek meg állampapírokban, ezzel viszont szembemegy azzal az európai trenddel, miszerint a bankok és az állam pénzügyi összefonódása elkerülendő; a bankok mérlegében a z állampapírok súlya már most is messze meghaladja az EU ajánlásait. Növekszik a lakosság és a Magyar Nemzeti Bankalapítványok állampapírállománya is. A magyar állampapírokon a lakosság magasabb hozamot tud elérni, mint a betéteken, viszont az állam szám ára ez a finanszírozás drágább, mint a devizában való eladósodás. Végeredményben 2017re egy részleges gazdaságpolitikai fordulat látszik, sajnálatos módon azonban éppen azon a költségvetési területen, amely eddig legalább számszerűen viszonylag sikeres vo lt. Miközben tehát folytatódik a piaci szereplők helyzetének egyedi kormányzati intézkedésekkel, például célzott adócsökkentésekkel való átrendezése, feltételezhetően lobbi- és politikai érdekek által motiválva, a nemzetközi intézmények által régóta kritiz álva, lazul az eddigi sikereket eredményező költségvetési politika. Ez aligha hozza meg a nemzetközi hitelminősítő szervezetek régóta várt elismerését, Magyarország befektetői kategóriába való átsorolását. A jelenlegi információk alapján a 2017. évi költsé gvetés a korábbi évekhez képest sokkal több globális és hazai kockázatot hordoz és tartalmaz. Még néhány mondatot mondanék a költségvetéssel kapcsolatban. A nemzetközi szervezetek, így az OECD megállapításai szerint ugyan javultak Magyarország gazdasági mu tatói, de mindez hosszú
