Országgyűlési Napló - 2016. évi tavaszi ülésszak
2016. május 12. csütörtök (151. szám) - Magyarország 2017. évi központi költségvetéséről szóló törvényjavaslat, valamint az Állami Számvevőszék véleményét tartalmazó előterjesztés általános vitájának folytatása - ELNÖK: - MAGYAR ZOLTÁN (Jobbik):
3048 valódi értéke, és aztán ez a gyakorlatban is azt eredményezze, amit egyébként szerintem itt mindahányan a Házban elvárnánk t őle. A halgazdálkodás egy örök vesszőparipám, arról is néhány gondolatot. A tengerek rohamosan fogyó halkészlete miatt egyre nagyobb hangsúly helyeződik az édesvízi halakra, és jó lenne, ha a táplálkozás területén is hazánk legalább a régi fényében tündökö lne. Ennek összességében nemcsak olyan oka van, hogy ez több munkahelyet hozna létre, illetve a vidéki megmaradást is elősegítené, hanem tudjuk, hogy az egészségünkre gyakorolt hatása is jelentős lehetne. Nagyon sajnálom egyébként, hogy az európai uniós és hazai forrásoknál is most már évek óta, rendre folyamatosan vesztes a halas ágazat. Komoly lehetőségek rejlenek ebben, és remélem, hogy hozzájárulhatunk majd ezzel a költségvetéssel ahhoz, hogy ebben változásokat érjünk el. Az osztatlan közö s tulajdonok esetében nem kell mondanom a képviselőtársaimnak, hogy ez mekkora probléma. Aki tart fogadóórákat, az nagyon jól tudja, hogy körülbelül ötből két állampolgár ilyen jellegű problémákkal, ilyen jellegű visszaélésekkel, vélt vagy valós ügyekkel é rkezik hozzánk. Jó lenne végre tisztázni ezt a kérdéskört. Ez az egész a rendszerváltásnak és annak a kárpótlásának a következménye, ami eléggé felemásra sikeredett, de ennyi évvel már az úgynevezett rendszerváltás után jó lenne ezt a kérdéskört tisztába r akni. Kaptunk ígéreteket, hogy ez 2018ig megtörténik, de ha csak ilyen ütemben kap ez a feladat forrást a minden évi költségvetésben, akkor egyszerű számítással megállapítható, hogy ez nem fog sikerülni; ráadásul ott van még az erdők ügye, ami egy külön t örténet, de abban is előre kell lépni. Mégiscsak egy elég érdekes állapot az, hogy valaki örököl, mondjuk, erdőt, van tulajdona valahol, de azt nem tudja megmondani, hogy éppen melyik fa az övé, vagy egyáltalán nem tudja érvényesíteni a tulajdonához fűződő egyéb jogokat. A prémesállattenyésztésről is néhány gondolatot. Tudom, hogy Magyarországon ez még gyakorlatilag csak a csincsillára korlátozódik, és abban majdnem hogy világhatalom vagyunk, de úgy alakultak a piaci körülmények, hogy ismét komoly lehetősé get látunk ebben, ráadásul maga a táplálékforrás, maga a táplálása ezeknek az állatoknak, a takarmányozása teljes mértékben megoldható lenne, erre komoly XXI. századi technológiák állnak már rendelkezésre, nem kell ahhoz tengerparti országnak lenni, hogy e rre képesek legyünk megfelelő minőségben. Azért említem itt ezt is ilyen részletességgel, mert nem komoly, nagyipari, több ezer anyás nyérctelepekre gondolok ilyenkor, hanem bizony másodállásban egyegy vidéki családnak ez komoly segítség lehetne. Láttunk például Lengyelországban példákat arra, hogy ez milyen kiválóan tud működni. Beszélhetnénk még a konyha- és kiskertprogramról is, ami szintén támogatást érdemelne. Nagyon fontos lenne már óvodáskortól megismertetni a gyerekekkel azt, hogy milyen a tudatos táplálkozás, milyen fontos az, hogy az ember a saját környezetét meg tudja művelni, felismerje azokat a növényeket, állatokat, amelyekkel aztán később az asztalán fog találkozni, és hogy ezeket helyesen tudja művelni. Ez egyfajta rekreációs szerepet is ell át egyébként, akinek van konyhakertje, annak nyilván ezt nem kell bizonygatnom. A mezőgazdasági szakközépiskolákról is néhány mondatot. Nagyon sokat beszélgetünk arról, hogy az egyik legnagyobb problémája ma az agráriumnak, legalábbis ami a humán erőforrás tekintetében megvan, éppen az, hogy ugyan elég jó agráregyetemeink vannak, persze ott is sok a gond meg lehetne fejleszteni, de igazán nagy hiány a szakirányú szakközépiskoláknál van, ahol a színvonal és egyáltalán a technikai felszereltség olyan alacsony , amivel nem is várható el az, hogy minőségi oktatást végezzünk. Ráadásul agrárországnak definiáljuk itt gyakran magunkat a parlament falai között, ezért, azt hiszem, sokkal nagyobb figyelmet érdemelne. A tejről is volt ma már szó. Minden bizonnyal tévedné k, és nem mondanék igazat, ha azt mondanám, hogy ez kizárólag a kormány hibája. Természetesen a tejválság jelenleg egy összeurópai, de még inkább világprobléma, ami összefügg az orosz válsággal, ami összefügg a csökkenő kínai kereslettel, összefügg az áfac salásokkal és legfőképpen azzal, hogy az Európai Unió kivezette a tejkvótát. Ugyanakkor a kormány elmulasztotta a felkészülést erre az időszakra, és itt már nem kerülhető meg az ő felelőssége, ezért a módosító indítványomban arra teszek javaslatot egy komp lex
