Országgyűlési Napló - 2016. évi tavaszi ülésszak
2016. május 12. csütörtök (151. szám) - Magyarország 2017. évi központi költségvetéséről szóló törvényjavaslat, valamint az Állami Számvevőszék véleményét tartalmazó előterjesztés általános vitájának folytatása - BANGÓNÉ BORBÉLY ILDIKÓ (MSZP):
3031 Az anyag szerint jelentősen c sökkent a súlyos anyagi nélkülözésben élők aránya. Mindez igaz az utolsó két évre, de ha a 2010 előtti adatokat is megnézzük, akkor láthatjuk, hogy az azelőtti években kisebb volt a mutató értéke, sőt a 2014es adat, a 19,4 százalék még mindig magasabb, mi nt az az érték, ami 2007ben volt, ami akkor 17,9 százalékos arányt mutatott. Az egyik legfontosabb elem az anyagi nélkülözést jelentő tételek között, hogy még mindig a lakosság 71 százaléka 2014ben sem tudott volna fedezni egy váratlan kiadást; itt az an yag 70 ezer forintról beszél. Tudják, ez azt jelenti, hogy ha egy családban egy mosógép elromlik, vagy ha hirtelen a gyereket be kell vinni a kórházba, és meg kell műteni, vagy fogászatra kellene vinni, a család nem tudja finanszírozni ezt a váratlan kiadá st. Az anyagban nem szerepel egyetlen információ sem a szegénységi résről, nem tudjuk, hogy ennek mi az oka. Mivel a relatív szegénységi rés 2010 óta folyamatosan emelkedett 2013ig, 2014re alig csökkent, akár a teljes népesség, akár a gyermekek körében n ézzük a mutatót, mindez azt jelenti, hogy a szegénység mélysége még mindig jóval magasabb, mint 2006ban volt. A munkával rendelkezők körében jelentősen nőtt a szegénységi ráta. Erről a kiadvány is említést tesz, bár nem részletezi a számokat, de leírják, hogy a romló adat fő oka az, hogy a 2014. évi foglalkoztatásbővülés egy része a közfoglalkoztatás kiterjesztéséből adódott. Az alacsony iskolai végzettséggel rendelkező közfoglalkoztatottak munkabére alacsony, háztartásaik jövedelme éves átlagban nem érte el a szegénységi küszöböt, tehát a KSH szerint is alacsony a közmunkáért adott bér. Az adatok egyébként ezt mutatják a dolgozói szegénységről is. A 18 év felettiek esetében a 2013. évi 6,7 százalékról 9,3 százalékra nőtt 2014ben a szegénység. De ha a 18 é s 24 év közöttieket vizsgáljuk, tehát a fiatal munkavállalók szegénységét nézzük, akkor igazán döbbenetes a növekedés: 2013ban 6,6 százalék volt, és 2014ben 14,2 százalékra emelkedett, tehát nőtt a dolgozói szegénység. A kiadvány szerint az uniós tagálla mokhoz viszonyítva Magyarország a tartós jövedelmi szegénységi arány tekintetében az átlagnál kedvezőbb helyzetben van. Azt azonban nem teszik hozzá, hogy a tartósan szegénységben élők aránya, a tartósan szegénységben élők, 2009ben 5,7 százalék volt, és 2 014ben ez már felugrott 7,2 százalékra. (17.30) És van ettől rosszabb adat is, kedves képviselőtársaim. A gyermekek körében jóval magasabb ez a mutató. Amíg 2009ben a tartósan szegénységben élők aránya a gyerekek körében 9 százalék volt, a legutolsó adat ok 13,4 százalékot mutatnak. Tehát többen élnek tartósan szegénységben ma Magyarországon, és ez mind az Orbánkormány regnálása alatt növekedett. Néhány megjegyzés még a KSH kiadványáról, mert ez nagyon fontos, amikor a költségvetésben a szociális részekrő l beszélünk. Érdekes, hogy miként lehet torzítani a jövedelmi helyzetre vonatkozó információkat. Egy helyen külön alcímben hívják fel a figyelmet arra, hogy a három és annál több gyermeket nevelők körében nőtt leginkább a reálkereset, majd hosszan értekezi k a kiadvány arról, hogy milyen csodás az új adókedvezmény rendszere. De arról egy szót sem írnak, hogy a gyermekes családok hány százaléka tudja igénybe venni, és alapvetően milyen jövedelmi sávokban érvényesül igazán az adókedvezmény. Arról pedig csak ké sőbb számolnak be, hogy a legnagyobb jövedelmi hátrányban, amint elmondtam, továbbra is a három és több gyermeket nevelők vannak; az egyszülős háztartások, ami azt jelenti, amit elmondtam az elején, hogy 60 százalékában rendelkeznek ezek a háztartások a jö vedelemnek, mint az átlagcsaládoknál. Az anyagban szerepel, hogy a szociális védelmi kiadások 2013ban Magyarországon a GDP 20,6 százalékát tették ki, 1,5 százalékponttal kevesebbet, mint 2010ben. Tehát folyamatos csökkenésről beszélhetünk. De arról nem í rnak, hogy a legmagasabb érték az utóbbi években 2008ban volt, ami 22,9 százalékot tett ki akkor, ami azóta folyamatosan csökken. Sőt, mindez jóval elmarad az uniós
