Országgyűlési Napló - 2016. évi tavaszi ülésszak
2016. május 12. csütörtök (151. szám) - Magyarország 2017. évi központi költségvetéséről szóló törvényjavaslat, valamint az Állami Számvevőszék véleményét tartalmazó előterjesztés általános vitájának folytatása - ELNÖK: - Z. KÁRPÁT DÁNIEL (Jobbik): - ELNÖK: - DR. MOLNÁR ÁGNES (Fidesz):
2998 járó intézkedések voltak, míg 2010 után olyan többletek biztosítása történt, ami valós forrásokra épült. Tehát többletforrások és a valódi al apokon nyugvó többletforrások, ez jellemezte az elmúlt hat év kormányzati politikáját. Szeretném önöket arra emlékeztetni, hogy 20022010 között az Egészségbiztosítási Alap, két év kivételével, negatív egyenleggel zárt, ráadásul három egymást követő évben a hiány a 300 milliárd forintot is meghaladta. A 20022006 közötti évek teljes Ealapot érintő hiánya 1226 milliárd forintot tett ki. Ez mai áron számítva közel 2000 milliárd forint . (Korózs Lajos: Vagy három…) Ez olyan magas, mint a teljes egyéves magyar egészségügyi költségvetés. Az óriási hiány kialakulásához hozzájárult a 2002es 50 százalékos béremelés is, aminek nem volt meg a fedezete. Ennek eredményeként, többek között a felelőtlen gazdálkodásuknak köszönhetően, a GDParányos államháztartási hiány 2 006ra történelmi mélypontra süllyedt, és elérte a 9,4 százalékot, ami egy elképzelhetetlenül magas adat. Ma viszont olyan költségvetésünk van, amely kiszámítható, szilárd alapokon áll és nem hitelekből finanszírozott. Összegezve elmondható, hogy a korábbi szocialista kormány nem tudott és nem is akart szembenézni az egészségügyet sújtó problémákkal. 20022010 között egy sodródó, tehetetlen egészségügyi kormányzás folyt. 2010 után a problémákkal való szembenézés és valódi lépések következtek. Tudatos tervez éssel, valódi forrásokra alapozással, igazi koncepciók mentén haladtunk és haladunk továbbra is előre. Az „Egészséges Magyarország 20142020” egészségügyi ágazati stratégia, igazodva a Semmelweisterv prioritásaihoz, fontos célként jelölte meg az egészségü gyi alapellátás új alapokra helyezését, a humán erőforrás problémáinak kezelését, az ellátórendszer népegészségügyi fókuszú átalakítását, valamint a gyógyszer- és betegbiztonság javítását. Örömteli, hogy a kormány az eddig meghozott hatékony intézkedések m ellett a jövő évi költségvetésben jelentős többletforrásokat is biztosít az említett területekre. Ez azért is fontos, mert mutatja azt a folyamatos munkát, amellyel e meghatározott célok mentén és azokhoz többletpénzt rendelve tudunk haladni. Ha megnézzük a 2010. utáni időszak legjelentősebb többletforrásait, látható, hogy 500 milliárd forintot fordítottunk európai uniós forrásból soha nem látott mértékű intézményi fejlesztésekre, eddig 300 milliárd forintot béremelésre, és 200 milliárd forintot is meghala dóan kórházi konszolidációs és működési többlettámogatásra. Mindez azt jelenti, hogy csak a legnagyobb tételekkel több mint 1000 milliárd forintos többletforrást biztosított a kormány az egészségügyi ágazat számára, és ebben a 2017es jelentős emelkedések még nincsenek benne. Ha az elmúlt évek legfontosabb egészségügyi költségvetési számadatait összehasonlítjuk az új költségvetési tervezet számaival, akkor nagyon komoly előrelépéseket láthatunk. Az Egészségbiztosítási Alapon belül az egyik legfontosabb és l egnagyobb a gyógyítómegelőző ellátások kasszája. Idetartozik a háziorvosi ellátás, a védőnői ellátás, a mentés, a szakrendelők, a kórházak támogatása. A gyógyítómegelőző ellátásokra, tehát közvetlenül a betegellátásra 2010hez képest 282 milliárd forintt al több pénz jut. Míg 20042010 között reálértéken 14 százalékos csökkenés következett be ugyanerre a betegellátásra, ehhez képest a 2010es tervezett egészségügyi költségvetéshez viszonyítva reálértéken most már közel 20 százalékkal több pénz jut erre a c élra. A betegek számára kiemelten fontos, hogy lakosságközeli ellátás a rendelkezésükre álljon, és megfelelő színvonalon álljon ez a rendelkezésükre. Ezért is volt nagyon jelentős az az intézkedéssorozat, amelyet 2010 után el tudtunk kezdeni az alapellátás finanszírozásának a megerősítésére. Alapellátásra, tehát többek között a háziorvosi és védőnői finanszírozásra ma 44 százalékkal több pénz jut, mint 2010ben. Köszönhető ez annak, hogy az alapellátás megújítását tervezetten, évről évre jelentős többletfor rások bevonásával fejlesztettük.
