Országgyűlési Napló - 2016. évi tavaszi ülésszak
2016. május 12. csütörtök (151. szám) - Magyarország 2017. évi központi költségvetéséről szóló törvényjavaslat, valamint az Állami Számvevőszék véleményét tartalmazó előterjesztés általános vitájának folytatása - ELNÖK: - DR. GALAMBOS DÉNES (Fidesz):
2963 Tisztelt Országgyűlés! Azzal a megállapítással kell kezdenem, amelynek a részletes kifejtésére kerül sor a továbbiakban: 2010 óta rekordszinten fehéredett a magyar gazda ság. Nemzetközi elemzések szerint a rejtett gazdaság mérete a GDP több mint 1,5 százalékával csökkent 20102015 között Magyarországon. Ma a feketegazdaság mértéke már nem mutat szignifikáns különbséget a nyugateurópai országokkal való összevetésben, és az t gondolom, hogy ezek a megállapítások mindenképpen komoly fejlődést takarnak. Csak 2015 óta 550 milliárd forinttal több adóbevétel jelent meg az államkasszában, a feketegazdaság ellen tett kormányzati intézkedéseknek köszönhetően. Az online pénztárgép és az elektronikus közúti áruforgalomellenőrző rendszer, az EKÁER bevezetése ezekhez az eredményekhez nagymértékben hozzájárult. Könnyebben feltárhatóvá vált a meg nem fizetett áfakötelezettség, és bizonyíthatóvá váltak a fiktív áruszállítások. További intéz kedéseket is tett a kormány az elmúlt években, először is csökkentette a személyi jövedelemadó mértékét, amely a tényleges jövedelem bevallását és az adó megfizetését segítette elő. A társasági adó tekintetében 2012től szigorodtak az elhatárolt veszteség feltárásának a szabályai, illetve az erre vonatkozó felhasználások részletes szabályai, és 2015től szigorodtak a transzferár kiigazítására vonatkozó szabályok, amelyek nagyban növelték a külföldi vállalatok magyarországi adófizetését. 2013tól a vállalkoz ások választhatják az újonnan bevezetésre került kisadózó vállalkozások tételes adóját és az úgynevezett kisvállalati adót is, amelyek kedvező adózási környezet teremtésével segítik elő a gazdaság fehérítését. Helyi adók esetében a tulajdonos mögöttes fele lősségének előírása az a fontos változás, amelyet érdemes megemlítenünk, abban az esetben, ha a vagyoni értékű jog jogosítottja és az adó alanya közül az utóbbinak nincs vagyona az adó megfizetésére. Bonyolult megállapítás ez, de a sikeres magyar gondolkod ásnak az volt a negatív hajtása ebben a kérdésben, hogy sokan vagyontalan személyek segítségével próbálták megkerülni az építményadó és a telekadó megfizetését. Átlátható tulajdonosi struktúrát alakított ki a kormány a számviteli beszámolóban is. 2014. már cius 15étől hatályos az a rendelkezés, amelyik előírja a tulajdonosi struktúra részletes bemutatását a kiegészítő mellékletben. Emellett szigorúbb felügyeletet alakítottunk ki a könyvvizsgálat körében, és e vonatkozásban a törvényalkotás több lépést is te tt, legutóbb a könyvvizsgálókra vonatkozó törvényjavaslat elfogadásával. A gazdaságfehérítő intézkedések a 2017. évben is hasonló lendülettel fognak folytatódni. Erősíti a kormány a NAV ez irányú tevékenységét, az adózói minősíté si rendszeren keresztül még hatékonyabb lesz az adóbeszedés. Úgy gondoljuk, hogy a NAV módszertani tevékenysége, módszere is meg fog változni, és az adóelkerülés ellenőrzése hatékonyabbá fog válni. A gazdaság további fehérítése érdekében az online pénztárg épek kiterjesztése mellett 2017től bevezetésre kerül az online számlázás rendszere is, amely hatékonyabbá teszi a bevételek elszámolásának elmulasztása esetén megvalósuló adócsalások visszaszorítását. Ez lehet az a fegyver, amellyel az adóhatóság hatékony an felléphet az áfacsalásokkal szemben. A vállalkozásokat terhelő adók szabályozása terén a kormány 2017ben is törekszik a nagyvállalati adóelkerülés gyakorlatának visszaszorítására, mint említettem. E cél és a nemzetközi elvárásoknak való megfelelés érde kében 2016. július 1jétől az OECD által kidolgozott, az Ecofin Tanács által jóváhagyott módszertan alapján vehetők igénybe a jogdíjhoz és az egyes immateriális jószágokhoz kapcsolódó adóalapkedvezmények. Tisztelt Országgyűlés! Tisztelt Képviselőtársaim! A nagyvállalati adóelkerülés témájára egy gondolatkörben visszatérve egy fontos megállapítást még szeretnék tenni. Az említett módszer eredményeképpen, amellyel a nagyvállalatok adóelkerülését próbáljuk nyomon követni, nőhet a társasági adóbevétel, az elői rányzat költségvetési kalkulációja szerint 400 milliárd forintról 734 milliárd forintra.
