Országgyűlési Napló - 2016. évi tavaszi ülésszak
2016. május 12. csütörtök (151. szám) - Magyarország 2017. évi központi költségvetéséről szóló törvényjavaslat, valamint az Állami Számvevőszék véleményét tartalmazó előterjesztés általános vitájának folytatása - ELNÖK: - DR. SCHIFFER ANDRÁS (LMP):
2960 akkor az ügyészség hivatalból menjen utána, hogy mi az igazságtartalma ezeknek az ügyeknek. Magyarországon a közbizalmat nagymértékben rombolja az, hog y az elmúlt 25 évben az éppen aktuális hatalommal kapcsolatban számos, nem pusztán pletyka, számos tényfeltáró riport napvilágot látott, és ezeknek az ügyeknek a garmadája soha nem került kivizsgálásra. További 1 milliárd forint a bíróságok kapacitásbővíté sét szolgálja, részben azért, mert a bíróságoknak egy nagyon fontos kontrollszerepük van, például az ügyészség irányába is, úgy, ahogy az LMP javasolja. De azért is, mert például a bíróságok gyakorolják a közigazgatás felett is a kontrollt, és jelenleg a b íróságok esetében még a szükséges informatikai fejlesztésekre is, ami egyébként a bírósági eljárások, a perek észszerű időn belüli befejezéséhez szükséges, nincs meg a szükséges kapacitás. A másik irányban viszont biztosítanunk kell, hogy az emberek vagyon i helyzettől és lakóhelytől függetlenül egyenlően férhessenek hozzá az igazságszolgáltatáshoz. Tiszta közélet akkor van, ha egyébként az emberek számára valóban adott az, hogy egyenlően, politikai nézettől, világnézettől, lakóhelytől és főként vagyoni hely zettől függetlenül utánamehessenek az igazságnak, és saját jogos érdekeiket érvényesíteni tudják. Ezért is kezdeményeztük egyébként azt már 2010 után, hogy amennyiben a közbizalom elleni bűncselekmények miatt érkezik feljelentés, akkor azok a személyek, sz ervezetek, akik korrupciógyanús ügyek miatt feljelentéseket fogalmaznak meg, érvényesíthessenek jogorvoslati jogot. Sőt, adott esetben a pótmagánvád intézménye is megillesse az embereket korrupciógyanús esetekben. Ez nyilván szintén többletterhet róna az ü gyészi szervezetre, illetve a bíróságokra. De legalább ennyire fontos az, hogy a büntetőpolitika, az igazságszolgáltatás ne pusztán a bűnösök felkutatására irányuljon. Legalább ennyire fontos az, hogy az áldozatokat megvédjük. Egy olyan országban érzik az emberek magukat biztonságban, és egy olyan országban lesznek az emberek bátrak és lépnek fel bátran például a korrupciógyanús esetekkel szemben, ahol van hatékony áldozatvédelem. A korábbi költségvetéseknél is már felemeltük a szavunkat az áldozatvédelem é rdekében, külön hangsúlyoztuk azt, hogy pontosan a nemi erkölcs elleni bűncselekmények esetében különösen szükséges lenne az áldozatvédelmi kapacitások fejlesztése, nemcsak a rendőrségen, hanem az egészségügyi intézményrendszeren belül vagy a családsegítő szolgálatoknál. Ebbe az irányba nem történtek hatékony lépések. Ötszázmillió forint az, amit az áldozatvédelem érdekében a ’17es költségvetésben pluszforrásként szeretnénk elkülöníteni, mert csak így képzelhető például az el, hogy a szexuális visszaélések , a nemi erkölcs elleni cselekmények látenciája, titokban maradása csökkenni fog, és nem utolsósorban, hogy az áldozatok valóban a traumáikat fel tudják dolgozni és hatékonyan tudnak visszailleszkedni a társadalomba. De az áldozatvédelemnél beszélnünk kell természetesen a bejelentők védelméről is. Ha különböző közérdeksérelemmel, hivatali visszaélésekkel összefüggésben például az emberek az igazságszolgáltatáshoz, nyomozó szervekhez fordulnak, legyenek biztonságban afelől, hogy az érdekeiket a jogtalan feny egetésekkel szemben hatékonyan tudják védeni állami szervek. És másik 500 millió forint viszont az, amit a jogi segítségnyújtás fejlesztésére szeretnénk fordítani. Nemrégiben, ugye, az igazságügyi tárca előjött egy olyan törvényjavaslattal, ami a járásbíró ságok vagy egyes járásbíróságok helyén úgynevezett törvénykezési helyeket biztosítana. Mi azt gondoljuk, hogy nem elsősorban az az emberek problémája, akár kistelepüléseken is, hogy a peres ügyekre egy járásközpontba kell elutazni. (11.40) Ami az emberek számára igazi teher ma Magyarországon, hogy a joghoz, a jogi ismeretekhez, a jogi eljárásokhoz szükséges adminisztrációhoz nem tudnak hatékonyan hozzáférni. Éppen ezért a törvénykezési helyek létesítéséről folytatott ötpárti egyeztetésen is mi azt kezdeményeztük, hogy elsősorban arra rendeljen a költségvetés pluszforrásokat, hogy akár a kormányhivataloknál, akár a bíróságok újonnan létesülő kirendeltségein legyen olyan hatékony jogi segítségnyújtás, ami az
