Országgyűlési Napló - 2016. évi tavaszi ülésszak
2016. május 12. csütörtök (151. szám) - Magyarország 2017. évi központi költségvetéséről szóló törvényjavaslat, valamint az Állami Számvevőszék véleményét tartalmazó előterjesztés általános vitájának folytatása - ELNÖK: - DR. SCHIFFER ANDRÁS (LMP):
2958 Csizi képviselő úr arról beszél - bár ezt a szöveget már a magyar emberek a hetvenesnyolcvanas években is meghallgathatták , hogy csak addig nyújtózkodjunk, amíg a takarónk ér; én gyerekkoromból emlékszem azokra a ritka parlamenti közvetítésekre, amiko r Csizi Péter helyén, mondjuk, Kádár János ugyanezeket a mondatokat elmondta. (Derültség a Fidesz soraiban.) A helyzet az, hogy nagyon sok mindenre, Csizi képviselő úr, lenne pénz ebben az országban, ha nem lopnák el. Tudniillik azok a kétlábas módosító ja vaslatok, amiket benyújtunk, persze megjelölik a közvetlen forrását annak, hogy hogyan lehetne akár a köztisztviselők, közalkalmazottak, a rendőri állomány illetményét fejleszteni, de az az igazság, hogy az egyik lábazat tulajdonképpen, ha nem a költségvet ési törvény szövegéhez ragaszkodunk, ott van, ahol önök ezeket kifolyatják haveroknak, kedvezményezett családoknak, illetve kifolyatják offshore paradicsomokba. Lánczi professzor néhány hónappal ezelőtt elmondott egy nagy igazságot, hogy az, amit az ellenz ék korrupciónak nevez, nem más, mint a Fidesz kormányzásának a lényege. Itt fontos rámutatni arra, hogy amikor korrupcióról szólunk, akkor itt nem pusztán arról van szó, hogy valami erkölcstelen dolgot művel az, aki a közösbe belenyúl, jóllehet ez igaz. Ne m pusztán arról van szó, hogy foglyul ejtik gazdasági érdekcsoportok a kormányzatot, jóllehet ez is igaz, sőt erre globálisan is látunk intő jeleket. Arról van szó, hogy akkor, amikor önök, akár Csizi Péter, akár a kormány tagjai, visszautasítják akár a pe dagógiai szakasszisztensek, akár az ápolónők bérköveteléseit, akkor elfeledkeznek arról, hogy erre a fedezet valójában meglenne, ha a túlárazásokkal, a haveroknak juttatandó kifizetések miatt elrendelt presztízsberuházásokkal nem vágnák agyon a költségveté st. Ma Magyarországon a helyzet úgy áll, hogy a közbeszerzések alapvetően 25 százalékos korrupciós felárral mennek a különböző kutatóintézetek becslései szerint. Azt is mondják, hogy a 90 százaléka a közbeszerzéseknek valamilyen módon fertőzött. Azt is mon dják, például a korrupciós kutatóközpont, hogy 600, közel 1000 milliárd forint évente az, amit elveszítünk az elfolyásokkal, a magánzsebekbe történő elvándorlásokkal. A RAND Intézet becslése szerint Magyarországon a GDP 11 százalékát emészti fel a korrupci ó, ez nagyjából 3300 milliárd forint. Itt tartunk. Tehát jó lenne becsületesen, egyenesen beszélni az emberekkel, és nem vihorászni ebben az esetben, Vas képviselőtársam (Dr. Vas Imre: Szerintem is! Érdemes lenne becsületesen beszélni!) , hanem elmondani az t, hogy önök meglopják az ápolókat, meglopják az orvosokat, meglopják a pedagógusokat akkor, amikor a haverjaiknak, a Matolcsyklánnak, a Mészárosklánnak és másoknak a zsebébe juttatnak illetéktelen pénzeket. Erről van szó! Vas képviselő úr, nem tudom, mi t ordibál be, amikor az ön miniszterelnöke hétfőn arra nem volt képes (Szászfalvi László: Ne személyeskedjél már, te!) , hogy megjelölje azt, hogy például a Magyar Nemzeti Bank, amely felelős a monetáris politikáért, milyen törvé nyi felhatalmazás alapján utal el közel 270 milliárd forintot alapítványoknak. Tudniillik nincsen meg ez a törvényi felhatalmazás, és Orbán miniszterelnök úr se volt képes erre a kérdésre válaszolni. (Dr. Vas Imre: De!) A probléma az, hogy egyrészt a jólét i kiadásokra azért nincsen meg a fedezet, a bérekre a közszférában azért nincsen meg a fedezet, mert korrupciós csatornákon ezek a pénzek egész egyszerűen elfolynak, köddé lesznek. Viszont van egy másik, közvetett ára is a korrupciónak, nevezetesen, hogy a foglyul ejtett államban, ahol egy központból irányított gazdasági érdekek határozzák meg a jogszabályváltozásokat, az egész egyszerűen megszünteti a kiszámítható vállalkozói környezetet. Egy olyan országban, ahol pillanatnyi hatalmi érdekek alapján lehet változtatni az alapvető gazdasági szabályokon, lehet rángatni akár polgári jogi, akár pénzügyi jogi szabályokat, egy ilyen országban nincsenek beruházások. És ha ránéznek a számokra, hogy az uniós fejlesztésektől és a multinacionális cégek beruházásaitól l etisztított beruházások hogyan néznek ki, akkor azt a számot látjuk - és ez kevéssé ad okot vihorászásra , hogy Magyarországon a magyar tulajdonú vállalkozások szintjén a beruházások gyakorlatilag megálltak. A beruházások Magyarországon, ha csak a magyar tulajdonú kis- és középvállalkozásokat nézzük, nem fedezik az amortizációt sem. (11.30)
