Országgyűlési Napló - 2016. évi tavaszi ülésszak
2016. május 11. szerda (150. szám) - Az ülésnap megnyitása - Magyarország 2017. évi központi költségvetéséről szóló törvényjavaslat, valamint az Állami Számvevőszék véleményét tartalmazó előterjesztés általános vitájának megkezdése - ELNÖK: - BANAI PÉTER BENŐ nemzetgazdasági minisztériumi államtitkár:
2879 Úgyhogy ezt említve, a képviselő asszony által említett szakértői észrevételek kapcsán hadd mondjam el azt, hogy a 2017. évi költségvetési törvényjavaslat a 2 016. évi várható kiadásokra és bevételekre épült. Értelemszerű, hogy a parlamenti vitában a 2016os eredeti számokat és a ’17es tényszámokat hasonlítjuk össze, de a prognózisainkban mind a makropályát illetően, mind a költségvetési bevételeket, kiadásokat illetően egy frissített 2016os számsort láthat a tisztelt Országgyűlés. Kérem, nézzék meg a 2016. évi makrogazdasági prognózist, hasonlítsák össze az egy évvel ezelőtt készített prognózissal: látni fogják, hogy milyen különbségek vannak. Például az inflá cióban. Abban, hogy 0,4 százalékos inflációval számolunk, aminek jelentőségére, ha megengedik, később felhívom a figyelmet. Való igaz, hogy 2010 előtt voltak olyan előrejelzések a költségvetés várható kiadásairól és bevételeiről, amelyeket a széles publiku m megismerhetett. Az a probléma, hogy sajnos ezeknek a valósághoz semmi közük nem volt. A kormányzat a múlt adatairól részletesen, tételesen beszámol. Az említett kincstári honlapokon évtizedes távlatban ezek a számok ellenőrizhetőek, illetőleg a várható f olyamatokról az Országgyűlés részére tájékoztatást ad, a Költségvetési Tanács részére tájékoztatást ad és a nemzetközi szervezetek részére tájékoztatást ad. Ez nemcsak a költségvetési anyagból olvasható ki, mert ha valaki megnézi a benyújtott javaslat 1300as oldala környékén, egy hosszabb kitekintést lát 2020ig, hanem például a konvergenciaprogramból is, amely szintén 2020ig fölvázolja a várható makrogazdasági és államháztartási folyamatokat. Ami pedig azt a fölvetést illeti, hogy mennyire tartós ez a ma gyar növekedés, megint, ha a kormány számaiban valakinek kétsége van, akkor kérem, hogy nézze meg a nemzetközi szervezetek számait. Annak az Európai Bizottságnak a számsorát, amelyikkel bizony komoly gazdaságpolitikai vitáink voltak. Annak az IMFnek a szá msorát, amellyel szintén komoly vitáink voltak. Vagy nézzék meg az OECD számsorait. Azt fogják látni, hogy bizony az a gazdaságpolitika, amit az említett szervezetek erős kritikával illettek, a legújabb dokumentumokban elismerést hagy maga után. Gurría főt itkár úr, az OECD főtitkára múlt pénteken egy hosszú interjút adott a magyar gazdasági folyamatokról. Azt gondolom, ha ő elismeri az eddigi eredményeket, akkor ezeket a ténybeli eredményeket nekünk is el kell ismerni. Kétségtelen, hogy számos feladat áll m ég előttünk. Ezt én magam is mindig elmondom, a költségvetés kapcsán is elmondom. De azt gondolom, ha ebből az alapból, a gazdaságpolitika ívéből nézzük a 2017es kiadásokat és a költségvetés bevételeit, akkor bizakodhatunk abban, hogy tartós és stabil les z ez a költségvetés. A tartósságot és a stabilitást, azt gondolom, a 2016os költségvetés is bizonyítja eddig. Elhangzott, hogy az államháztartás központi szintjének egyenlege az elmúlt 15 év legjobb egyenlege. És az önök előtt lévő 2016. évi költségvetési törvény módosítása pluszkiadások teljesítésére ad lehetőséget úgy, hogy mellette az államháztartási hiány GDParányos 2 százalékos szintje, illetőleg az államadósság csökkenése nem sérül. Ebből a stabilitásból kiindulva, a 2017es konkrét számokat illetőe n képviselő asszony kiemelt olyan területeket, ahol adónövelést vél felfedezni, ha jól értettem képviselő asszony szavait. Az gondolom, az adóintézkedéseknél célszerű a tisztelt Országgyűlés előtt lévő 2017. évi adóváltozásokat megnézni. Ott nem fog találn i képviselő asszony adónövelő intézkedéseket az említett lakossági illetékek vagy a pénzügyi tranzakciós illeték területén. Miért van akkor, hogy mégis nagyobb bevétellel számolunk? Azért, mert az illetékeknél a kormányzati intézkedéseknek, a családi ottho nteremtési kedvezménynek köszönhetően, annak köszönhetően, hogy a lakosság reáljövedelme évről évre növekszik, jelentős az ingatlanforgalom. Pörög az ingatlanpiac. Ennek köszönhetően az illetékbevételek is növekednek. A gazdaságpolitikának pont az a lényeg e, hogy úgy is lehet az állam bevételeit növelni, hogy nem az egyes adótételekhez nyúlunk hozzá. Képviselő asszony figyelmébe ajánlom az szja területén történt változásokat is. Ugye, 2016ban 1 százalékpontos szjacsökkenés valósul meg. De a foglalkoztatot tak számának bővülése és a bruttó bérek, illetőleg a reálbérek növekedése miatt az
