Országgyűlési Napló - 2016. évi tavaszi ülésszak
2016. május 11. szerda (150. szám) - Az ülésnap megnyitása - Magyarország 2017. évi központi költségvetéséről szóló törvényjavaslat, valamint az Állami Számvevőszék véleményét tartalmazó előterjesztés általános vitájának megkezdése - ELNÖK: - SZABÓ SÁNDOR (MSZP):
2855 lenni, akkor ez a 6 milliárd Matolcsynak egy tollvonása, ha valamelyik haverjának vagy rokonának kellene éppen pénzt osztogatni, de azért mégsem hasonlítható össze Matolcsy pénzosztogatása az önkormányzati rendszerrel, a mely mégiscsak egy komoly alrendszere Magyarország intézményrendszerének. Mire is megy ez a 668 milliárd? 155 milliárd általános támogatásra, 198 milliárd gyermekétkeztetési feladatokra, kulturális feladatokra tulajdonképpen lényegében változatlan összeg, 31,2 milliárd forint szerepel a tervezetben. Kiegészítő támogatás a ’16os, ez évi 107 milliárdhoz képest jelentősen csökken, 62,7 milliárdra, és egy új soron, felhalmozási támogatásokként szerepeltet a kormány 33,2 milliárdot. Így áll össze a 668 milliárd os keret. Ugyanakkor az önkormányzatok jövőre is változatlan összeget vehetnek fel lakosságarányosan a hivataluk működéséhez, és továbbra sem változik sem a közvilágítás, sem a köztemetőfenntartás és a közutak fenntartásának az alaptámogatása sem. Az önko rmányzatok költségvetésének a szinten tartásánál viszont az látszik, hogy a nagyvárosokat kivéve, de a közepes városokat, illetve kisebb településeket beleértve egyre nagyobb gondot fog okozni az önkormányzatok életében, hiszen már most is azt látjuk, hogy nagyon sok településnek éppen annyi pénze van, hogy a havi rezsiszámláját szinte ki tudja fizetni. Nem véletlen az, hogy egyébként a települések nagy része plusztámogatásért kell hogy az év során forduljon a kormányhoz, hogy a működőképességüket meg tudjá k őrizni. Persze itt is az a baj, mint számos más Fideszlogikán: nyilvánvaló, az a település, ahol éppen kormánypárti képviselő vezeti a települést, azok nagyjából az igényelt, még egyszer mondom, a működőképességükhöz szükséges támogatásokat meg is szokt ák kapni. De hát vannak olyan települések, ahol ez azért nem egészen így alakul. Mit tudnak tenni az önkormányzatok ahhoz, hogy több forrásuk legyen, ha már a kormányzat nem biztosít számukra elegendőt? Egyrészt élhetnek azzal, amit a kormányzat lehetőségk ént két évvel ezelőtt megadott nekik, azaz települési adót vethetnek ki a lakosságra, ezáltal nyilvánvalóan növelhetik a bevételüket. De az önkormányzatok többsége nyilván nem teszi ezt meg, hiszen pontosan érzékelik, hogy a központi adók és járulékok mell ett már további megszigorítást, további terhet az emberek nem tudnak magukra vállalni, és nem is hiszem, hogy a településvezetők abban lennének érdekeltek, hogy újabb települési adót vezessenek be. Ha nem ezt teszik, akkor nyilvánvalóan van még egy lehetős ég, hogy a pénzbeli szociális ellátórendszeren, amit most már egyre kevésbé tapasztalhatnak a kormányzat részéről, hiszen a tavalyi évben ebben egy jelentős változás volt, 2015. március 1. óta ez tulajdonképpen megszűnt, de mégiscsak valamilyen útonmódon mindegyik település igyekszik szociális kiadásokra is valamennyi pénzt félretenni, tehát akkor azt tudja tenni, hogy ezen az ellátórendszeren igyekszik spórolni. Sok esetben nyilván azt mondják, hogy ezeket a kiadásokat a települések oldják meg az iparűzés i adóból. Nyilvánvaló, hogy az iparűzési adónak nem ez a szerepe, sokkal inkább a települések fejlesztésére kell hogy fordítódjon, de nagyon sok település van, főleg a kisebb önkormányzatoknál, ahol egyébként ez az iparűzési adó nem is létezik. Azt látjuk tehát, hogy 2010 óta valóban az önkormányzatok leépítése, mondhatni, hogy fölszámolása zajlik, hiszen - mint mondtam - korábban amellett, hogy az állam számos feladatot átvállalt az önkormányzatoktól, ezzel együtt számos forrást is elvett, sőt határozottan állítjuk, hogy sokkal több forrást vontak el az önkormányzatoktól, mint amennyi feladatot az állam átvállalt. Elvették az iskolák fenntartói jogát, jövőre a hírek szerint teljes államosítás fog megtörténni a közoktatás területén, ami teljességgel érthetet len, hiszen ha eddig nem működött a KLIK rendszere, ami a fenntartói rendszerről szólt, akkor miért gondolja a kormányzat, hogy egyébként, ha majd a működtetői feladatokat is el fogják venni az önkormányzatoktól, az jobban működne. (21.40)
