Országgyűlési Napló - 2016. évi tavaszi ülésszak
2016. május 10. kedd (149. szám) - Magyarország Alaptörvényének hatodik módosítása, valamint az egyes törvényeknek a terrorveszélyhelyzettel kapcsolatos módosításáról szóló törvényjavaslat együttes általános vitájának megkezdése - ELNÖK: - MIRKÓCZKI ÁDÁM, a Jobbik képviselőcsoportja részéről:
2657 Köszönöm szépen a szót, elnök úr. Tisztelt Országgyűlés! Tisztelt Képviselőtársaim! Valóban, ahogy az előttem szólók többször, többféleképpen, de megerősítették a lényege t, nemcsak Magyarországra, hanem szinte a világ összes országára vonatkozó biztonságpolitikai helyzet alapvetően megváltozott, új igények, új kihívások és új feladatok várnak mindenkire, különös tekintettel itt az Európai Unióban és ezen belül is különös t ekintettel a bevándorlás okozta krízisre. Ha körbetekintünk szűkebb környezetünkben, az európai szűkebb környezetben, akkor azt láthatjuk, hogy tőlünk keletre, Ukrajnában egy elég sajátos fegyveres konfliktus zajlik, tőlünk délre vagy ha ú gy tetszik, déli határainkat naponta ostromolják százak és ezrek illegális bevándorlóként. Hogyha Boszniára vagy a Balkán egyéb térségeire nézünk és figyelembe vesszük - különösen a Nemzetbiztonsági bizottság tagjai - azokat a hírszerzői jelentéseket, amel yek az Iszlám Állam különböző dzsihádista sejtjeire vonatkoznak, akkor minden túlzás nélkül megállapíthatjuk, hogy a Balkán, ha még csak hamu alatt is, de izzik. Ha pedig a KözelKeletre tekintünk, ott meg lassan senki által át nem látható, elképesztő kaot ikus háború zajlik, ártatlan emberek életét követelve nap mint nap. Ilyen értelemben nem kérdés, hogy valamit tennünk kell nemcsak fizikálisan, nemcsak morálisan, hanem jogalkotói szinten is. Azonban ne felejtsük el, hogy honnan indultunk. Én itt elsősorba n Gulyás Gergely képviselőtársamra mint előterjesztőként elmondottakra szeretnék reagálni, hogy nem volt ez azért ennyire korrekt, nem volt ez azért ennyire konstruktív, hiszen januárban egészen másképp indult ez a történet. Amikor először fölmerült az Ala ptörvény hatodik módosításának lehetséges szükségessége - hogy így fogalmazzak , akkor egy kevésbé konstruktív vitára, egy kevésbé konstruktív ötpárti találkozóra került sor, ahol egy olyan tervezetet kaptak meg a pártok, amely szinte mindenről szólt, csa k a terrorizmus visszaszorításáról, a terrorizmus elleni harc megelőzéséről nem. Ehhez képest természetesen néhány hónappal később, napjainkra egy egészen más szintre jutottunk, de tekintettel arra, hogy mit szeretnénk elérni, érdemes ezért lépésről lépésr e végigvenni azokat a dolgokat, amelyek során kialakult ez a mai tervezet, amelyről itt beszélhetünk. Úgy fogalmaznék, és talán többször, több alkalommal megfogalmaztam már azt, hogy a szó nemcsak klasszikus értelmében vett terrorizmus létezik, hanem polit ikai terrorizmus is, és ha politikai terrorizmusról beszélünk, akkor nem tudok elmenni a mellett a januári, a Honvédelmi Minisztérium által elénk rakott tervezett mellett, amelyről az imént beszéltem, hogy sok mindenről szólt, csak éppen a terrorizmus elle ni harcról nem. Akkor pontosan az volt a FideszKDNP kommunikációja, amelyet most Gulyás Gergely egészen más kontextusban adott elő, egészen más előjellel, akkor arról szólt a történet, hogy aki nem támogatja ezt a javaslatot, az lényegében bevándorláspárt i, az lényegében terroristabarát, és ha úgy tetszik, a magyar állampolgárok biztonságát, Magyarország biztonságának egészét teszi kockára. De, tisztelt képviselőtársaim, érdemes akkor megnézni, hogy ez az úgynevezett terrorizmus elleni harc jegyében előter jesztett normaszöveg miről szólt. Ebben olyan elképesztő javaslatok voltak, és most én nem mennék bele, hogy a kormány egy rendeletben ezt kihirdette volna, 60 napig életbe lép, és addig hol és miként lehet garázdálkodni, de néhány pontot kiemelnék, amelye t azért tisztázzunk a jövőre vonatkozólag is, hogy meddig tart a terrorizmus elleni harc, és meddig tart a politikai terrorizmusnak való gátat szabás fontossága. Ha a frekvenciagazdálkodásra, műsorszórásra gondolunk, amelyeket önök, finoman fogalmazva is, elég erőteljesen szerettek volna még januárban korlátozni, itt megállapíthatjuk, hogy ettől nem lesz kevésbé biztonságos vagy bizonytalanabb Magyarország kitettsége a különböző terrorcselekedetekre vonatkozólag. Aztán korlátlanul természetes személyek, jog i személyek vagy egyéb cégek, érdekeltségek, szervezetek zárolása ezen időszak alatt, minden vagyonának, ha úgy tetszik, elkobzása, ez megint sok mindenre magyarázatot adhat, egyre biztosan nem, hogy ez a terrorizmus elleni küzdelem jegyében zajlik. S hogy minden ilyen lépésből kihagyták a célhoz kötöttséget, én azt gondolom, az önmagában kulcsmomentuma volt annak a tervezetnek, amely igazából az egész társadalom felháborodását kiváltotta, nem kevésbé egyébként az önök táboráét, az
