Országgyűlési Napló - 2016. évi tavaszi ülésszak
2016. február 15. hétfő (127. szám) - Megemlékezés elhunyt volt országgyűlési képviselőkről - Napirend előtti felszólalók: - ELNÖK: - DR. RÉTVÁRI BENCE, az Emberi Erőforrások Minisztériumának államtitkára:
26 csatlakozott, csak ne keverjük össze, hogy mit jelent, hogy a z egészségügy csatlakozott, és mit jelent az, hogy pár egészségügyi szervezet vagy annak a csoportnak a vezetője csatlakozott. Az önök 2010es programjának szintén fontos része volt arra a fajta állami fenntartásra utalás, amelyet a gyakorlatban most a Kle belsberg Intézményfenntartó Központ valósít meg. Nyilvánvalóan nem azt akarom mondani ezzel, hogy a KLIK működése, úgy ahogy van, belülről jó lenne, hiszen mi is úgy gondoljuk, azon sok mindent kell javítani, de az, hogy az állami fenntartás megjelenjen a köznevelés rendszerében, az a Jobbik programjában is nagyon fontos részt vitt és szerepelt, hiszen ennek egy felzárkózási szempontból fontos feladata van. Kétfajta önkormányzat volt a 2010et megelőző időszakban, az egyik hitelképes volt, a másik nem volt hitelképes. Az az önkormányzat, amelyik nem volt hitelképes, az kénytelen volt bezárni az iskoláit - 381 feladatellátási helyen történt ez meg, mert nem volt elegendő pénz az oktatás, a köznevelés rendszerében , és volt olyan önkormányzat, amelyik hitelké pes volt, amely kötvényt bocsátott ki, amely kölcsönt vett fel, és ezekből a kölcsönökből tartotta fenn az iskoláját, amit 2010 után több mint ezermilliárdos mértékben kellett az államnak kifizetni, akár oktatási intézményről, akár szociális intézményről, akár egészségügyi intézményről beszélünk. Volt tehát egy nem fenntartható rendszer, és sokan mondták azt, hogy itt nagyon nagy mértékű változásra van szükség, és az állami fenntartás egyébként az önök programjában is éppen ezért jelent meg, mint a köznevel és rendszerét kisegítő, megsegítő megoldás. (Dúró Dóra: Kisegítő! Így van!) Ha már tankönyvekről beszélt, képviselő asszony, hadd idézzem a Jobbik programjának 5.1.1 fejezetét: a tankönyv közkincs, amellyel kapcsolatban nincs helye profitérdeknek, ezért ál lami tulajdonba vesszük a Nemzeti Tankönyvkiadót. A Jobbik tehát ugyanazt fogalmazta meg (Kunhalmi Ágnes: Önök a Jobbik programját csinálják meg!) , amit most kritizál, hogy szükség van a tankönyvrendszerben is visszaállítani azt, amit a gyurcsányi privatiz áció előtt Magyarországon gyakorlatként tapasztaltunk, amikor az állam részt vett a tankönyvkiadásban, és más országokban is ez nagyon jól működik, nagyon jó gyakorlat. Egész egyszerűen az a privatizációs hullám, ami a Gyurcsánykormány idejében valósult m eg Magyarországon, az ilyesfajta, a közösség jövője szempontjából fontos, akár tankönyvkiadó vállalatokat is dobra vert, ahelyett, hogy a nemzet érdekében állami tulajdonban a lehető legjobb minőségű tankönyveket tudott volna előállítani. (Dúró Dóra: Túlto ltátok a biciklit!) És amikor most támadják önök is vagy támadják liberális vagy baloldali, MSZPs oldalról ezt a mostani tankönyvrendszert, akkor ne feledjük el, hogy ennek mi a kockázata. Például, ha csak a tavalyi évet nézem, a magyar családok zsebéből önök 15 milliárd forintot húznának ki, hiszen 15 milliárd forinttal fizetett kevesebbet az állam és a családok akkor, amikor már nem a piaci profitot szolgálta a tankönyvpiac, amikor nem piaci profitra állították elő a könyveket. (Kunhalmi Ágnes: Nem tudna k olvasni!) (14.40) A megfélemlítéssel kapcsolatos vádjait hadd utasítsam vissza teljes mértékben, képviselő asszony. Amikor az első ilyesfajta vádak elhangzottak, egyébként azok is név nélkül és az utána levők is név nélkül (Dúró Dóra: Tudok nevet is!), k ülönböző helyi szervezetek alelnökeire vagy titkáraira hivatkozva, akkor abban a pillanatban a Klebelsberg Intézményfenntartó Központ is kiadott egy közleményt, hogy semmi ilyet nem tűr el és nem tart elfogadhatónak. (Dúró Dóra: És történt valami?) Nyilván valóan minden tárgyaláson ezt mi magunk is megerősítettük. Amúgy is ez egy nyilvános lista, és azt mondták, hogy aki kikerül, akit így megfenyegetnek, fél ezt elmondani, de itt nyilvános internetre felkerült névsorról van szó, ő maga hozza nyilvánosságra a nevét, éppen ezért nem értem, hogy miért nem tudják ezeket a vádakat nyilvánosság előtt megfogalmazni azok, akik maguk teszik fel a saját nevüket az internetre egy petíció mellé. Ezt ma Magyarországon mindenki szabadon megteheti. Szombaton is mindenki biz tonságban demonstrálhatott, nem kellett semmitől sem tartania. Visszaemlékezhetünk szűk tíz évvel ezelőttre, 2006. október 23ára, amikor nem volt ez az
