Országgyűlési Napló - 2016. évi tavaszi ülésszak
2016. május 9. hétfő (148. szám) - Tukacs István (MSZP) - az emberi erőforrások miniszteréhez - „Önök két egészségügyet működtetnek?” címmel - ELNÖK: - DR. ÓNODI-SZŰCS ZOLTÁN GUSZTÁV, az Emberi Erőforrások Minisztériumának államtitkára:
2499 ugyanakkor egyre többen veszik igénybe a magánegészségügyet vagy fizetnek azért, hogy gyógyuljanak. Tisztelt Államtitkár Úr! A rendszert így is ezer probléma terheli: az orvosok és ápolók elvándorl ása, a pénztelenség, az a helyzet, amiben azt látjuk, hogy a kórházak adósságállománya nem csökken, hanem újratermelődik. Ez pedig sehová nem tud vezetni máshová, mint hogy azok, akik meg akarják venni a gyógyulást vagy a gyógyulás illúzióját, azok áldozna k rá, ha tudnak. Ha nem tudnak, akkor bizony sem a gyógyulást, sem az illúziót nem fogják megvásárolni. Tisztelt Államtitkár Úr! Az állításom tehát az, hogy miközben Balog miniszter úr a miniszteri meghallgatásán annak idején hitet tett a szolidaritás elve és hitet tett a nemzeti kockázatközösség elve mellett, maga az egészségügy nem így működik. Ez pedig, államtitkár úr, azért rossz, mert mindenki fizet az ellátásáért, és mindenkinek joga van arra, hogy igénybe vegye az ingyenes egészségügyi szolgáltatást. De ezt tenni nem tudja. A kérdésem tehát arra vonatkozna, államtitkár úr, hogy egyetérte ezzel az állítással, és arra vonatkozik, hogy mit tesznek azért, hogy ne két típusú, ne a gazdagok és ne a szegények egészségügye működjön Magyarországon. Elnök úr, köszönöm a lehetőséget, köszönöm a szót. (Taps az MSZP soraiban.) ELNÖK : Köszönöm szépen, képviselő úr. Tisztelt Országgyűlés! Az interpellációra ÓnodiSzűcs Zoltán Gusztáv államtitkár úr válaszol. Államtitkár úr, öné a szó. DR. ÓNODISZŰCS ZOLTÁ N GUSZTÁV, az Emberi Erőforrások Minisztériumának államtitkára : Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Országgyűlés! Tisztelt Képviselő Úr! Már a kérdésfelvetést is nagyon furcsának találom, hiszen a két egészségügyet működtetés kapcsán azt kell mondanom, hog y az MSZPkormány alatt egy egészségügyet sem tudtak működtetni. Azért merem ezt állítani, hiszen én abban a kórházban dolgoztam, ahonnan a forráskivonások miatt több mint 600 embert kellett elbocsátani 2007ben. Hogyha ezt nem tudja elhinni, akkor hozom t anúnak a másik 1800 dolgozót, aki akkor a kórházban dolgozott. (Gőgös Zoltán: Azért, mert nem volt jó a vezető!) Tény és való, hogy a kórházműködtetésre az elmúlt időszakban minden évben infláció felett költött a kormány. Az is tény, hogy olyan problémát é n nem tudok most önnek felidézni ezek közül, amiket most ön mondott, amelyek a Fideszkormány alatt jöttek volna létre, ezek mind a korábbi időszakból örökölt problémák. (15.40) Szeretnék végigmenni azokon a pontokon, amik egyébként szerepeltek ezen a list án, engedelmükkel, hogyha megtehetem. A várólisták kapcsán. Ez a kormány volt az, amelyik egyáltalán volt olyan bátor, hogy ezzel a gonddal szembenézzen, és megszámolja azt, hogy összességében az országban hányan vannak várólistán. Amikor ez megtörtént, ak kor több mint 77 ezer fő volt rajta. Jelenleg ez a szám kevesebb, mint 33 ezer. Azt is el kell mondanom, hogy abban a műtéti körben, amely ma Magyarországon várólistára van kötelezve, összesen több mint 200 ezer műtét történik. Döntsék el önök, hogy ha ez így van, akkor a 33 ezres szám soke vagy kevés. Én azon a véleményen vagyok, hogy ez kevés, kevesebb, mint bárhol Európában. Az elvándorlás kérdése. Ha azt a számot nézzük meg, hiszen ha valaki másmás országba akar pályázni, akkor többször kell kikérnie a hatóságtól a bizonyítványt, ha csak azt nézzük, hogy hányan kértek először engedélyt a hatóságtól, akkor azt kell mondjam, hogy miközben ezelőtt hat évvel még 900 fő körül kértek hatósági bizonyítványt, ez a szám az elmúlt évben 500 alá csökkent, tehát 4 0 százaléknál nagyobb mértékű az elvándorlás csökkenése. Ha az a kérdés, hogy ez még mindig soke