Országgyűlési Napló - 2016. évi tavaszi ülésszak
2016. május 2. hétfő (147. szám) - A 2007-2013 közötti időszakban Magyarországnak járó uniós források felhasználásáról című politikai vita - CSEPREGHY NÁNDOR, a Miniszterelnökség államtitkára: - ELNÖK: - HORVÁTH ISTVÁN (Fidesz):
2412 CSEPREGHY NÁNDOR, a Miniszterelnökség államtitkára : Köszönö m szépen, elnök úr, az ismételt szólás lehetőségét, és örülök annak, hogy kezd egy érdemi vita kialakulni arról a kérdésről, ami a nettó haszonélvezésnettó befizetés dilemmája körül közvonalazódik, mert olyan dolog azt mondani, hogy az egyéb járulékos köl tségeket nem kell figyelembe venni, mint ha egy devizahiteles családnak azt mondanánk, hogy csak a kamatterhekre meg a tőketerhekre koncentráljon, és az egyéb banki szolgáltatások díját ne kalkulálja ki, függetlenül attól, hogy neki ezt ki kell fizetnie hó napról hónapra a banknak, a mi esetünkben pedig ez az európai dimenzióban érvényesül. Valóban igaza van Gyöngyösi képviselő úrnak, amikor felveti azt a kérdést, hogy voltake stratégiai hibák akkor, amikor az európai uniós csatlakozást letárgyaltuk. Mert m i történt akkor valójában? Sokkal tőkeerősebb, technológiailag sokkal fejlettebb vállalkozások jelenhettek meg a középkeleteurópai, új európai uniós tagállamok piacon úgy, hogy az ott lévő szereplőknek az elvek szintjén, a szabályok szintjén valóban egye nlő esélyük volt versenybe szállni ezekkel a szereplőkkel, csak pont az előző két okból fakadóan - a tőkeproblémáiból fakadóan, a hitelezési problémából fakadóan és a műszaki felkészültségből fakadóan - valós versenyre nem tudtak jelentkezni. Ebben a helyz etben visszaéltek az erőfölényükkel azok a vállalkozások, amelyek az Európai Unió bővítését is mint egy izolált piacbővítést szerették volna végigerőszakolni az Európai Unión. Hiszen ha azokat a szabályokat megnézzük, amelyek 2004et megelőzően és 2004 utá n meghatározták az Unió bővítését, akkor nagyon sok kérdés tehető fel, hogy minden tagállam fel volte erre készülve. Mi azt gondoljuk, hogy egy felelősen gondolkodó kormányzatnak nem kell mást csinálnia, mint amit tesz az Orbánkormány is 2010 óta, hogy o tt, ahol erre lehetősége van, és az európai uniós versenyjogi szabályokat nem sérti, igenis tegyen meg mindent azért, hogy a magyar piaci szereplők fel tudjanak zárkózni a nyugateurópai versenytársakhoz. Ugyanazt a védettséget, ugyanazt a támogatást szere tnénk megadni a hazai gazdasági szereplőknek, amit egy német autóipari szereplő vagy építőipari szereplő megkap az osztrák, a német kormánytól, vagy amit egy francia mezőgazdasági szereplő megkap a francia kormányzattól. Ezt számonkérni a magyar kormányzat on egy nagyon erős retorikai fogással akár hazaárulásnak is lehetne nevezni. Én azt gondolom, nem teszünk mást, mint amire felhatalmaztak bennünket az emberek, amikor ideküldtek az Országgyűlésbe: olyan gazdaságpolitikát folytatni, ami erősíti az Európai U nió közösségét, de figyelembe veszi azt, hogy a magyar kormányzatnak elsősorban a magyar vállalkozások és a magyar állampolgárok felé van elszámolási kötelezettsége. Köszönöm szépen. (Taps a kormánypártok soraiban.) ELNÖK : Köszönöm, államtitkár úr. A követ kező hozzászóló Horváth István képviselő úr, Fidesz. HORVÁTH ISTVÁN ( Fidesz ): Köszönöm a szót. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Ház! Azt gondolom, ha visszatekintünk az elmúlt európai uniós ciklusra, illetve az európai uniós kifizetésekre a vidékfejlesztés szem pontjából, akkor komoly hiányérzetünk lehet, és le kell vonni azokat a tanulságokat, azokat a tapasztalatokat, amelyeket az elmúlt ciklus hibájában a rendszer alkalmazott, és a következő időszakra egy olyan rendszert kell építenünk, amely figyelembe veszi az igényeket és a lehetőségeket, és valóban egy valódi vidékfejlesztésnek teszi le az alapjait, illetve biztosítja hozzá a forrásokat. Hogy mire gondolok? Az elmúlt hét évben mik voltak talán a legnagyobb hiányosságok? Maga a közigazgatási eljárási törvény , az úgymond Ket. egy nagyon komoly merevséget okozott a rendszernél. Bizonyos támogatások esetében - mint a földalapú támogatás, ahol mondhatni azt, hogy majdnem normatív alapon mentek a kifizetések - ezt még tudta kezelni, de a beruházásokra vonatkozóan teljes egészében rugalmatlan volt, kiszámíthatatlan volt, és jellemezte az elmúlt hét
