Országgyűlési Napló - 2016. évi tavaszi ülésszak

2016. május 2. hétfő (147. szám) - A 2007-2013 közötti időszakban Magyarországnak járó uniós források felhasználásáról című politikai vita - ELNÖK: - GYÖNGYÖSI MÁRTON (Jobbik):

2410 Azonba

n ez nem történt meg, hiszen abban teljesen egyetértettem a miniszter úrral, amikor azt

mondta, hogy az uniós források 90 százalékát gyakorlatilag nem ilyen célokra használták fel abban

az időben; nem jól tervezték meg azokat a projekteket, amelyeket végül is az Unió jóváhagyott a

200713as esztendőkre. A mi térségünkben, ahol nagyon komoly hiányosság volt, például több településen a

csatornázottság, az elmúlt években hála istennek ez megvalósult. Annak idején azt mondtuk, hogy a

falukép megváltoztatása, a városközpontok rehabilitációja ugyan magukban szépítészeti megoldások,

de hogyha erre pályázni, akkor erre pályázunk. Sokkal jobb lett volna olyan módon gondolkodni,

mint ahogy a jó mesterember nem a nagy házát építi meg először, amikor elkezd a műhelyben dolgozni, hanem fejleszti a saját üzemét, és miután elért bizonyos szintet, utána lesz képes rá és lesz

lehetősége arra, hogy a saját házát is olyanná tegye, amilyenné szeretné. Először a termelési

rendszereket kellett volna a mi térségünkben is fejleszte

ni az elmúlt hétéves uniós ciklusban. Nagyon sok minden megépült a választókerületben, a városközpont, Nagykőrös főtere csodálatos

lett ebben az uniós ciklusban; a csatorna Nagykőrösön teljes egészében megvalósult, hiszen a város

egyáltalán nem volt csator

názott a korábbi évtizedekben, és ez most, hála istennek, 5,5 milliárd

forinttal megvalósult. Ugyanakkor azt is látnunk kell, hogy a tíz település, amely a

választókerületben helyezkedik el, nagyon komoly hiteleket vett fel az önrész fedezetéhez. Amikor a magyar kormány, a magyar állam átvállalta az önkormányzati adósságokat, ebben a

választókörzetben majdnem 14 milliárd forintnyi adósságot vállalt át az önkormányzatoktól, és

tulajdonképpen ettől a lehetőségtől kaptak levegőt az önkormányzatok. Bízom benne, hogy a következő uniós ciklusban ezt a lehetőséget úgy tudják felhasználni, hogy valóban olyan

pályázatokhoz jussanak, amelyek elsősorban munkahelyteremtésre szolgálnak. Csak zárójelbe

teszem, éppen ma voltunk a Külügyminisztériumban egy olyan összejövete

len, ahol magyar vállalkozás, egy ceglédi helyi vállalkozás egy 6,3 milliárdos beruházást fog megvalósítani a

városban, és ehhez komoly kormányzati támogatást és segítséget is kapott. Úgyhogy bizakodva nézünk a következő évek elé, és nagyon bízom abban, ho

gy Cegléd és

környéke, Pest megye 12. választókerülete, amely ma a megyében az egyik legsanyarúbb helyzetben

lévő választókerület, illetve járás - Nagykátai járás, egy része Ceglédi járás, Nagykőrösi járás , olyan forrásokhoz fog hozzájutni, amelyekkel a

gazdaság fejlődése, új munkahelyek teremtése fog

megtörténni. Köszönöm, elnök úr.

(Taps a kormányzó pártok padsoraiból.) ELNÖK

: Köszönöm szépen, képviselő úr. A következő előre bejelentett felszólaló Gyöngyösi Márton

képviselő úr, Jobbik. GYÖNGYÖSI MÁRTON (

Jobbik

): Köszönöm a szót. Tisztelt Elnök Úr! Engedjék meg, hogy néhány új szempontot behozzak ebbe a

mai vitába. Az európai uniós támogatások torzító hatásáról szeretnék megemlékezni, ami a magyar

gazdasági struktúrát adott esetben negatív értelemben is b

efolyásolta. Mint azt tudjuk, Magyarországon a rendszerváltás utáni időszaknak az egyik legfontosabb

kérdése az európai uniós integráció volt. Ez a folyamat már ’89 előtt elkezdődött a szocialista

rendszer leépítésével. A hetvenes évek végén az olajárrobba

nás nyomán hazánk eladósodott.

1982ben, hét évvel a rendszerváltás előtt Magyarország már a Nemzetközi Valutaalapnak és a

Világbanknak a tagjává vált. 1985ben a csődtörvény elfogadásával Magyarországon beindult a

szocialista nagyipar leépítése. Az 1987e

s társasági törvénnyel pedig elkezdtek kiépülni azok a

struktúrák, amelyek Magyarországon egy új birodalmi struktúra kiépítését szolgálták. Ez 1989től

beindult. Ezt az új függési viszonyt itt, Magyarországon a rendszerváltó politikai elit naivan, bizonyos illúziókat ringatva, de azért mégiscsak szolgálta; érdekelt volt a gazdasági, politikai integrációban.

Ezért történhetett meg az Magyarországon, hogy az egész európai uniós integráció folyamatában egy